Munkavállalói tartozás érvényesítése
Előfordulhatnak olyan esetetek, amikor a dolgozó tartozik a munkáltatójának.
A törvényi előírások szerint más és más szabályokat kell alkalmazni annak
függvényében, hogy a kérdéses követelés miből ered.
A Munka Törvénykönyve szerint a jogalap nélkül kifizetett munkabért hatvan
napon belül, írásbeli felszólítással lehet a dolgozótól visszakövetelni. A
visszakövetelés határideje az általános, három éves elévülési időre emelkedik
azonban akkor, ha a kifizetés alaptalanságát a munkavállalónak fel kellett
ismernie vagy azt maga idézte elő. Tehát, ha a dolgozó a téves kifizetés
alaptalanságát nem ismerhette fel, és nem is ő idézte elő, akkor egy viszonylag
rövidebb, 60 napos jogvesztő határidőn belül van lehetőség a túlfizetés
visszakövetelésére. Ez azt jelenti, hogy amennyiben a munkáltató a fenti
határidőn belül nem intézkedik a visszakövetelés felől vagy netán nem is veszi
észre, akkor a határidő jogvesztő jellege miatt később már semmit sem tehet, a
munkavállaló ugyanis mentesül a visszafizetési kötelezettség alól.
Más a
helyzet akkor, ha a téves kifizetést a dolgozó felismerhette vagy esetleg éppen
ő maga idézte elő. Ilyenkor ugyanis a visszakövetelési joggal az általános három
éves elévülési időn belül lehet élni. Kérdés azonban, hogy mit is jelent a
kifizetés alaptalanságának a felismeréseként nevesített kitétel. Ez általában
csak a konkrét kifizetés és az eltérés nagyságrendje alapján dönthető el, azaz
azt kell vizsgálni a kommentár szerint, hogy volt-e olyan jelentős különbség a
korábbi bérfizetések és a jogalap nélkül kifizetett bér között, amit a dolgozónk
észrevehetett volna. Előfordulhat továbbá, hogy a munkavállaló közrehatása
folytán kerül sor a tévedésre (pl. téves adatszolgáltatás alapján). Bármelyik
esetről is légyen szó, a munkáltatót terheli a bizonyítási kötelezettség, neki
kell tehát igazolnia, hogy a téves bérfizetést a munkavállaló idézte elő,
illetve, hogy a tévedést fel kellett volna ismernie.
A fizetési
felszólításban mindig meg kell határozni a visszakövetelés jogalapját, a
visszafizetendő összeget, a befizetés napját és módját, továbbá tájékoztatni
kell a munkavállalót a jogorvoslat módjáról és határidejéről is. A fizetési
felszólítással szemben a dolgozó – a jogorvoslati eljárás keretén belül –
keresettel élhet a munkaügyi bírósághoz. Fontos tudni továbbá, hogy a bírói
gyakorlat szerint a jogalap nélkül kifizetett munkabért nettó összegben kell
visszafizetni, továbbá, hogy a visszafizetésre beszámítás útján is sor
kerülhet.
A Munka Törvénykönyve egy rövid passzusban foglalkozik azzal az
esettel is, amikor nem a jogosulatlanul felvett munkabér, hanem egyéb tartozás
visszaköveteléséről van szó. Előírja, hogy a munkáltató a munkavállalónak a
munkaviszonnyal összefüggő (más) tartozásai megtérítésére irányuló igényét
írásbeli felszólítással érvényesítheti. Ebből következően a korábbi gyakorlat
arra az álláspontra helyezkedett, hogy az ilyen, egyéb tartozást is csak
írásbeli felszólítással lehet visszakövetelni, amely ellen a dolgozó nyújthatott
be kereset a munkaügyi bírósághoz.
A Legfelsőbb Bíróság 2001-ben
született jogegységi határozata azonban változtatott a helyzeten Kimondta
ugyanis, hogy a munkáltató a munkavállaló munkaviszonnyal összefüggő
tartozásának, valamint az általa okozott kárnak a megtérítésére irányuló igényét
- választása szerint – munkaügyi jogvitában is érvényesítheti. Az egyéb
tartozások esetén tehát nem kötelező fizetési felszólítást küldeni. Dönthet úgy
is a foglalkoztató, hogy az igényét a bíróság előtt, keresettel érvényesíti.
Indokolatlan lenne ugyanis a munkáltatót a fizetési felszólítás kibocsátására
kötelezni akkor, ha az eset körülményeiből eleve nyilvánvaló, hogy az nem vezet
eredményre, az ellen a munkavállaló keresettel fog élni – mutat rá a Legfelsőbb
Bíróság. Erre tekintettel kimondták tehát, hogy a munkáltató akár fizetési
felszólítással, akár munkaügyi jogvita (per) keretében élhet a visszakövetelés
lehetőségével. Fontos továbbá kiemelni, hogy a munkavállaló egyéb tartozásával
kapcsolatos igényt (pl. tanulmányi szerződés megszegéséből eredő visszafizetési
kötelezettség vagy ruhapénz tartozás az általános elévülési időn belül lehet
érvényesíteni.
Tags: munkavállaló
