Az egyéni nyugdíjszámlák teljes körű kialakítása akár 2012 áprilisáig is elhúzódhat – derült ki a gazdasági bizottság parlamenthez benyújtott javaslatából. A módosító szerint ugyanis a pénzügyi felügyeletnek (PSZÁF) eddig kell átadnia a tb-rendszerbe visszalépő tagok minden adatát – pénztárak szerinti bontásban. Korábbi elképzelések szerint az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság már 2012 elejétől nyilvántartotta volna az egyéni nyugdíjszámlákat, tehát idén év végéig kialakították volna a rendszert. A szabályozás persze lehetőséget adna a korábbi indulásra is, de sok szakértő még a most megjelölt későbbi időpontot is korainak tartja.

A csúszás azért is lehet kínos a kormánynak, mert a magánnyugdíjpénztári megtakarítások államosításakor az egyéni nyugdíjszámla mielőbbi megteremtésével igyekeztek csillapítani a pénztártagok felháborodását.

A javaslat pontosan meghatározza az egyéni számla tartalmát az indoklás szerint, ez azonban inkább csak azt jelenti, hogy kitűzik, miről is alkosson majdan részletes szabályokat a kormány. A módosító javaslat amúgy némiképp kinyitja annak a lehetőségét, hogy az egyéni számla nemcsak az élettárs és eltartottak, hanem egyéb hozzátartozók számára is biztosítson valamilyen szolgáltatást. Ezt a fajta kiterjesztést – a hozzátartozók fogalmának beemelését – egyébként csak az adatkezelési pontnál alkalmazzák, így ezen a téren (is) minden a majdani kormányrendelettől függ.

Egyéni számlát megalapozó adat bőven lesz majd. A javaslat is rögzíti, hogy a foglalkoztatónak – a jelenlegi gyakorlatnak megfelelően – legalább évente egyszer közölnie kell a nyugdíjjogosultsághoz, illetőleg a nyugdíj-megállapításhoz szükséges szolgálati időt, kereseti (jövedelmi) és egyéb adatokat. Emellett a tb-számlához rendelkezésre állnak majd a PSZÁF és az adóhivatal által biztosított információk. Az egyéni tb-számlát a kormány által rendeletben kijelölt nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv vezeti majd.

Nagy fába vágta a fejszét a kormány, amikor belenyúlt az adó-, illetve a nyugdíjrendszerbe. Több ezermilliárd forintos jövedelmek, vagyonok cserélhetnek gazdát, miközben pedig az állami költségvetés 700 milliárd forintos hiánnyal számolhat 2013-ra. A portfoloi.hu forgatókönyvével három alternatívát mutatott be, ezzel is előkészítve a fájdalompirulákat.

Mint ismert, a kormányzat meghirdetett egy adócsökkentési programot, ami csak jövőre 450-500 milliárd forintba kerül a költségvetésnek, majd a következő két évben még kétszer 200-250 milliárd forintos adókieséseket okoz. Ezen hiányokat pótolnák a válságadók, illetve a magán-nyugdíjpénztári járulékbevételek államkasszába való átvezetése.

Így a kérdés mégis az, hogy 2011 után, és legfőképp 2013-tól, amikortól az ideiglenes adóbevételek megszűnnek, miként lehet stabilan tartani a költségvetést. Kopits György, a Költségvetési Tanács elnöke tegnapi parlamenti bizottsági felszólalásában 700 milliárd forintos eltérést jelzett az alappályához képest. Ha ezt még kisebb módszertani kiigazításokkal enyhítjük is, akkor is horribilis költségvetési kiigazítási igényről van szó.

1. Alig változtatunk:

A kormány a jövő évet arra fogja kihasználni, hogy a szerkezeti átalakítások révén jelentősen csökkentse a hosszú távú kiadásait. Erre még némi forrása is akad, hiszen az eddigi adóintézkedések egyenlege alapján jövőre adódik némi költségvetési mozgástér is. Belekezdhet például a közlekedési vállalatok (MÁV, BKV) átalakításába, igaz, ezzel nem biztos, hogy költségvetési szempontból sokra megy, hiszen államháztartási körön kívül lévő cégekről van szó.

Elkezdheti a hosszú távú növekedési potenciált javító humántőke-fejlesztést az oktatási és egészségügyi ágazatok átalakításával. Esetleg a nemzetközi összevetésben drága állami adminisztráción is elkezdhet spórolni, a bürokrácia csökkentésének aztán a közvetlen költségvetési hozadékain túlmutató előnyei is lehetnek. A jövő évi intézkedések, az amúgy is várhatóan beinduló gazdasági növekedés, illetve a szigorú költséggazdálkodás eredményeképp az állami deficit kontroll alatt marad. Nézzük például, ha a kiadásokat sikerülne nominálisan a mai szinten tartani, az 2013-ra már 540 milliárd forintos korrekciót jelentene az inflációval igazított kiadásokhoz képest (ami a 700 milliárd forintos elszállást tartalmazó alappályában szerepelt). Így az állam 14 hónap után valóban lemondhatna a nyugdíjpénztári járulékokról, nem kellene neki erőteljesen kampányolni az állami rendszerbe való visszalépésért. Ha valaki továbbra is átlépne az állami rendszerbe, az a büdzsének csak többletforrás, ami enyhíti a feszültséget, de nem ezen lenne a hangsúly.

Fontos azonban hangsúlyozni, hogy ezen kimenet esetén valóban nagy az átalakítási igény, hiszen az elmúlt években a mechanikus kiadásbefagyasztási lehetőségeket eljátszották már a kormányok, a további tartós kiadásleépítéshez új eszközök kellenek. Éppen ezért – bár ezt most a “legkisebb változtatás” forgatókönyvének hívjuk – valójában erős elkötelezettséget, következetességet, fegyelmezettséget igényel a döntéshozók részéről. Innen nézve viszont ez igényli a legnagyobb változtatást a fejekben.

2. Járulékok a kormánynak

A 700 milliárdos kiigazítási igény jóval kisebb lenne, ha a járulékok – az egykori nyugdíjreform visszafordításával – folyamatosan a költségvetést gazdagítanák. Minél sikeresebb a pénztártagok “visszatoborzása” az állami nyugdíjrendszerbe, annál inkább enyhül a költségvetési kényszer. Ha a tagok felét rá lehet venni a visszatérésre, az bő 200 milliárd forintos többletbevételt jelenthet (így a 2013-as 700 milliárdos költségvetési lyuk egy jó részét automatikusan be lehetne foltozni). Ha esetleg annyira megborítja az átlépők száma a nyugdíjpénztári szektort, hogy értelmetlen lesz ottmaradni, akkor 400 milliárd forint is lehet az államkasszába tartósan visszatérő forrás.

Emellett már jóval kisebb fantázia és eltökéltség kell a kiadások lefaragására, ráadásul 2012-ben sem lenne még nagy költségvetési kiigazítási igény, így a feladatra több idő is jutna. Ebben az esetben persze kérdés, hogy a kormány mennyire kezdi el az érdemi átalakítási lépéseket, és mennyire tart ki mellettük.

Ebben a forgatókönyvben a magánnyugdíjpénztárban felhalmozódott összegeket az állam átveszi, és tovább folytatja a kezelését egy feltőkésített alapban, vélhetően jelentős mértékben állampapírt vásárolva belőle – tovább mérsékelve ezzel az állam piaci finanszírozási igényét.

3. Államosítsunk

Az alábbi forgatókönyv azon alapszik, hogy a kormányzat teljesen szétveri a hazai nyugdíjrendszer feltőkésített pillérét. A magán-nyugdíjpénztárak nem, vagy csak marginálisan maradnak meg és az állam kezébe kerül a közel 3000 milliárd forintnyi vagyon túlnyomó többsége. Az előző forgatókönyvhöz képest a fő különbség, hogy itt a visszalépő tagok teljes egészében az első, felosztó-kirovó pillérbe kerülnek, és a magas nyugdíjígérvényért cserébe lemondanak a teljes eddigi vagyonukról, ami a pénztárakban felhalmozódott. (Lelki szemeink előtt felvillannak az olyan lehetőségek, hogy például az állam azokat, akik elvileg rosszul járnának a különbözet mértékével, kivásárolnák a vagyonukból, így mehet át pár millió forint tőke egy magasabb nyugdíj ígéretéért és egy jelképes összegért cserébe az államkasszába. Na de ne fantáziáljunk!)

Ez közgazdaságilag azt jelenti, hogy az elmúlt 12 év előírt kényszer takarékoskodása – vagyis a járulékok magán-nyugdíjpénztárba való befizetése – nem volt egyéb, mint egy állami tartalékképzés. És most jön az állam, az egészet visszaveszi a vagyonkezelőjétől és elkölti arra, amire tetszik neki.

Mivel az átlépők a jelenlegi szabályok szerint a teljes vagyonukkal csökkentik a költségvetési hiányt, páratlan lehetőségek nyílnak meg a kormány előtt. Négy évre ügyesen elhúzva az átlépési folyamatot gyakorlatilag ebben a ciklusban semmiféle költségvetési kiigazítást nem kell tenni, csupán felélni a korábbi megtakarítást. És ebből következően persze nagyon kevés belső ösztönzés lesz arra, hogy érdemi átalakításokat hajtson végre.

Az egyetlen hátulütője a dolognak, hogy az Európai Unió legutóbb, amikor a nyugdíjreform költségeinek fokozatos elszámolhatóságáról rendelkezett, egyúttal úgy is döntött, hogy az ilyen típusú visszarendeződés hasznait csupán öt év alatt fokozatosan lehet elismertetni.

Megszűnhet a dupla minimálbér utáni járulékfizetési kötelezettség, illetve a vállalkozói jövedelmek körében bevezetett, tevékenységre jellemző kereset utáni járulékfizetés is a kormány adótervei szerint. Mindkét eszköz a jövedelemeltitkolás elleni fellépést szolgálta, kérdés, hogy mennyire veti ez majd vissza fehéredési folyamatot.

A dupla minimálbér utáni járulékfizetési kötelezettség eltörlése vélhetően már nem okoz nagy szürkülést. Az adóellenőrzéstől tartók már az elmúlt 3 évben felhúzták alkalmazottaik legális bérét erre az “elvárt” jövedelemszintre, hiszen a személyi jövedelemadón már nem lehetett annyit spórolni, hogy megérje a zsebbe fizetés kockázatát. Elképzelhető, hogy a bátrabbak visszaminősítik a foglalkoztatottaikat minimálbér körüli szintre, de ez aligha lehet tömeges, hiszen a legtöbb esetben a kereseteket nem lehet ilyen durván visszavágni.

Azt is érdemes figyelembe venni, hogy éppen a dupla minimálbér szabálya nagyjából megszüntette a minimálbéren foglalkoztatás jelenségét, mára már nem jellemző a zsebbe fizetésnek ez a modellje, bár a köztudatban láthatóan még nagyon elevenen él. Az viszont érdekes kérdés, hogy a pályakezdők körében a szabály megszüntetésével mennyire harapózik el újra a korábbi gyakorlat.

Elvileg persze a szürkülés mellett lehet egy pozitív hatása is a szabály eltörlésének. Azok a munkáltatók, akik valóban minimálbéren alkalmaznának alacsony termelékenységű munkásokat, de amúgy van félnivalójuk az adóhivataltól, a hatóság kiemelt figyelmét elkerülendő inkább visszafoghatták munkaerő iránti keresletüket. Az új helyzettel bátrabban lehet minimálbéren foglalkoztatni újra, ami az alacsony képzettségűek alkalmazását elősegítheti. Vélhetően azonban a fenti hatások egyike sem lesz túl erős rövid távon.

A vállalkozók elvárt jövedelem utáni járulékfizetésre vonatkozó szabálya a nemzetközi gyakorlatban nem ismeretlen, és szép csendben az Alkotmánybíróságon is átcsúszott a választások előtt, így tulajdonképpen nem világos, miért is szünteti meg a kormány. A lépésnek ugyanis a foglalkoztatottságra gyakorolt negatív hatása elenyésző lehet, viszont a fehéredést látványosan javíthatta volna bizonyos tevékenységi körökben.
Ráadásul a szabály nem él olyan régóta, hogy a gazdasági szereplők megszokhatták és alkalmazkodtak volna hozzá, így a visszarendeződés erős lehet.

Benyújtotta a Fidesz az újabb válságadókról szóló törvényt; a Rogán Antal és Lázár János jegyezte önálló képviselői indítvány péntek éjjel került fel az Országgyűlés honlapjára.

A törvényjavaslat szerint a bolti kiskereskedelmi tevékenységet végző cégeknek az adóalap 500 millió forintot meghaladó része után kell fizetniük. Az adóalap 500 millió forintot meghaladó, de 30 milliárd forintot meg nem haladó része után 0,1 százalék, az adóalap 30 milliárd forintot meghaladó, de 100 milliárd forintot meg nem haladó része után 0,4 százalék, az adóalap 100 milliárd forintot meghaladó része után 2,5 százalék az adó mértéke.

A távközlési tevékenységet végző társaságoknak az adóalap 500 millió forintot meg nem haladó része után 2 százalék, az adóalap 500 millió forintot meghaladó, de 5 milliárd forintot meg nem haladó része után 4 százalék, az adóalap 5 milliárd forintot meghaladó része után 6,5 százalék adót kell fizetniük. Az energiaellátó cégek esetén az adóalap 1,05 százaléka az adó mértéke.

A törvényjavaslat szerint adóalany az, aki 2010. október 1-jén vagy azt követően bolti kiskereskedelmi tevékenységet, távközlési tevékenységet, illetve energiaellátó vállalkozási tevékenységet végez. A 2010. évi adóalap a 2009. évi nettó árbevétel, a naptári évtől eltérő üzleti évet választó adóalany esetében a 2010. évi adó alapja a 2010. december 20-ig beszámolóval lezárt utolsó üzleti évben elért nettó árbevétel. Az adóalanyoknak a 2010. évi adót 2010. december 20-ig kell megállapítaniuk, bevallaniuk és megfizetniük.

A törvény a kihirdetését követő 45. napon lép hatályba és 2013 január 1-jén hatályát veszti azzal, hogy az adóalanyoknak a 2012. adóévre vonatkozó adómegállapítási, adóbevallási, adó- és adóelőlegfizetési kötelezettségeiket a 2012. december 31-én hatályos szabályok alapján kell teljesíteniük.

Orbán Viktor kormányfő szerdán jelentette be, hogy további válságadókat kíván bevezetni a kormány, amelyet a távközlési, illetve telekommunikációs, az energetikai szektor és a kereskedelmi áruházláncok fizetnek be a költségvetésbe. A kormányfő bejelentette: három éven keresztül fizetik be a válságadót a megnevezett szektorok, már 2010-ben is. A távközlési, illetve telekommunikációs szektor 2010-2012 között évi 61 milliárd forintot, az energetikai szektor évente 70 milliárdot, a kereskedelmi áruházláncok 30 milliárdot fizetnek be. A költségvetés helyzetét ebben az évben a most bejelentett válságadók 161 milliárd forinttal javítják, amely hozzáadódik a pénzügyi szektor által befizetendő 200 milliárd forinthoz.

 Emellett:

A válságadót nem a családokra, nem az emberekre terhelik, és nem lehet azokat áthárítani – mondta Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter sajtótájékoztatón. A válságadóval beállítható az idei 3,8 százalékos költségvetési hiány – tette hozzá. A miniszter szerint Magyarország számára a legfontosabb az, hogy a növekedés, a munkahely és a szabadságjogok, valamint az ország pénzügyei egyensúlyban legyenek. Ezeket a kérdéseket együtt kell kezelni. Matolcsy kifejtette: azért van szükség második akciótervre, mert az első sikeres volt és folytatást igényel, hiszen a költségvetés egyensúlyát a 3,8 százalékos szinten kell tartani.

“Közel 500 milliárd forintos lyukat örököltünk elődeinktől a költségvetésben. Ennek nagyjából a felét tömtük be az első akciótervvel. Most a válságadókkal, amelyekkel felelősséget kérünk további három szektortól, beállítjuk Magyarország 3,8 százalékos hiányát. Ezzel vagyunk képesek elindulni a pénzügyi függetlenség felé, leszünk képesek kitörni az adósságcsapdából és növekedési energiát adni a gazdaságnak, amelynek a vége sok-sok új munkahely” – mondta a miniszter.

 Matolcsy György szerint egyetlen magánnyugdíj-pénztári tagot sem ér kár amiatt, hogy az állam 14 hónapra felfüggeszti átutalásait a magánnyugdíj-pénztárak számára. Mint mondta, a havi 30 milliárd forint átutalás az állami nyugdíjkasszába megy. Azt egyelőre még tanulmányozzák, hogy ezt milyen módon ismerjék el a tagok számára. Hangsúlyozta, hogy a magánnyugdíj-pénztári átutalások felfüggesztése havonta 30 milliárd forint teher alól mentesíti az államot, amit a kormány az idén 3,8 százalékos költségvetési hiánycél tartására, míg jövőre a nagy gazdaságpolitikai áttöréseket segítő reformok végrehajtására használ fel.

 A miniszter kifejtette, hogy a 12 éve működik a magánnyugdíj rendszer, de a kormány nem elégedett vele, és el kell gondolkodni a jövőjén. Hozzátette: megvizsgálják annak a lehetőségét, hogy újból vissza lehessen menni, illetve belépni az állami nyugdíjrendszerbe. Matolcsy aláhúzta: mindenkinek joga van szabadon dönteni arról, hogy az állami, vagy a magánnyugdíj-pénztári tagságot választja, ugyanakkor szerinte a állampolgárok befizetett pénze az előbbi rendszerben nagyobb biztonságban van.

Ez év augusztus 14-étől, a hatálybalépéstől (de ez érinti a folyamatban lévő, 2010. július elsejéig jogerőre nem emelkedett hagyatéki ügyeket is) nem kell öröklési és ajándékozási illetéket fizetni az egyenes ági (szülők, gyermekek, nagyszülők, unokák, függetlenül attól, hogy a kapcsolat az örökhagyóval, ajándékozóval vér szerinti vagy örökbefogadáson alapul) rokonoknak – mondja ki a módosítást tartalmazó 2010. évi XC. törvény.

A teljes illetékmentesség azonban nem terjed ki a házastársra, az oldalági rokonokra – többek között a testvérekre -, valamint a mostoha- és a nevelt gyermekekre, a mostoha- és nevelőszülőkre, akik azonban továbbra is élhetnek a már meglévő kedvezményekkel – például a lakóingatlanra vonatkozó özvegyi illetékmentességgel, a személyenkénti 20 millió forintos örökrészig terjedő illetékalap-mentességgel, illetve a hatályban maradt kedvezőbb illetékmérték lehetőségével.

Az öröklési illeték mértékét a rokonsági fok és – az öröklési illeték alapjául szolgáló – vagyon értéke alapján határozzák meg (lásd a táblázatokat a cikk alatt).

Az öröklési illeték alapjának kiszámításánál le kell vonni a hagyatékot terhelő költségeket, például az örökhagyó által az örökölt ingatlanra fennmaradt tartozást, a hagyatéki eljárás során felmerülő költséget stb.

Az új szabályoknak megfelelően a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező cégben fennálló vagyoni betétnek a kapcsolt vállalkozások közötti átruházása is mentesül az illetékfizetés alól. A termőfölddel kapcsolatos változás lényege, hogy mentes lett az ajándékozási illeték alól a termőföldről szóló törvény 3. paragrafusában meghatározott mezőgazdasági termelők – egyéni vállalkozó, őstermelő, családi gazdálkodó – által gazdaságátadási támogatás igénybevétele érdekében a közeli hozzátartozóval megkötött szerződésben a termőföld, a tanya és a mezőgazdasági termelő tevékenységhez szükséges művelés alól kivett terület, építmény (magtár, istálló stb.) tulajdonának, illetve vagyoni értékű jognak a megszerzése.

2011 januárig szeptemberben és decemberben lépnek hatályba adótörvények.  A szeptember vége azonban komoly változásokat tartogat.

Ekkortól lép hatályba a pénzintézetek különadója, és az érintetteknek szeptember 30-ig be is kell fizetniük a kormány által várt 187 milliárd forint egy részét. A gazdasági és pénzügyi törvények rendelkezése szerint a különadó a törvény kihirdetését követő 45. napon lép hatályba.

Szintén ezzel a határidővel jön a képbe a 98 százalékos extra adó is, amely a kétmillió forint feletti, 60 napon túli végkielégítéseket sújtja. Egyes vélemények szerint valójában nem is két-, hanem négymillió forint felett kell csak megfizetni az adót, mivel a törvény szövege szerint a kétmillió külön vonatkozik a 60 napon túli és az azt meg nem haladó végkielégítésekre. A kormány ezeket a vélekedéseket többször is cáfolta, a Nemzetgazdasági Minisztérium szerint ugyanis nincs efféle bontás a szabályozásban.

Az augusztusban kihirdetett – még júliusban elfogadott – adótörvényekben (2010. augusztus 15-én) megjelent az adórendszeren kívüli (adó- és járulékmentes) kereset fogalma. A szabályok részleteiről az állami adóhivatal tájékoztatót adott közre.

Az APEH tájékoztatójából kiderül, hogy adórendszeren kívüli keresetet a háztartási alkalmazottak szerezhetnek egy magánszemély háztatásában végzett munka után. Ilyen munka lehet: a lakás takarítása, főzés, mosás, vasalás, gyermekek felügyelete, házi tanítása, otthoni gondozás és ápolás, házvezetés, kertgondozás. Fontos, hogy a tevékenység a háztartási alkalmazott foglalkoztatója és háztartásában vele együtt élő személyek, továbbá közeli hozzátartozói mindennapi életéhez szükséges feltételek biztosítását szolgálja.

A törvény értelmében nem tekinthető háztartási munkának a fenti munkák elvégzése, ha a háztartási alkalmazott ilyen tevékenységet folytató vállalkozó, vagy ilyen tevékenységet folytató vállalkozás tagja vagy munkavállalója, feltéve, hogy a tevékenységet e minőségével összefüggésben végzi. A háztartási alkalmazott tevékenysége továbbá csak akkor tekinthető háztartási munkának, ha a munka nem szolgál üzletszerű célokat, és ha a foglalkoztató semmilyen juttatásban sem részesül mástól a háztartási alkalmazott által nyújtott szolgáltatás ellenértékeként.

Ahhoz, hogy adó- és járulékmentesen legálisan foglalkoztathasson, valaki háztartási alkalmazottat a munkavégzés megkezdése előtt be kell jelentenie a foglalkoztató adóazonosító jelét, a háztartási alkalmazott adóazonosító jelét és társadalombiztosítási azonosító jelét, és a tényleges foglalkoztatás kezdőnapját az APEH-nak.

A bejelentés történhet elektronikus úton az Ügyfélkapun keresztül, telefonon az APEH telefonos ügyfélszolgálatán vagy SMS-ben. Utóbbi opció azonban csak 2010. december 1-jétől él majd. Elektronikus bejelentés esetén az APEH honlapjáról letölthető 10T1043H jelű bejelentőt kell használni. Papír alapú vagy személyesen történő bejelentésre nincsen mód!

A háztartási alkalmazottak bejelentése a bejelentés napját is magában foglaló hónap utolsó napjáig érvényes. Amennyiben a foglalkoztatás átnyúlik a következő hónapra is, úgy a hónap első napján újabb bejelentést kell tennie a foglalkoztatónak. A bejelentés regisztrációjának díja havonként és alkalmazottanként 1000 forint. A regisztrációs díjat mindig a bejelentés hónapját követő hónap 12. napjáig kell az APEH-nak megfizetni. Egy átmeneti rendelkezés értelmében a regisztrációs díjfizetési kötelezettséget csak szeptember 15-étől kell teljesíteni, így az első regisztrációs díjakat 2010. október 12-ig kell megfizetni.

Az adórendszeren kívüli keresettel összefüggésben bevallási kötelezettség sem a foglalkoztatót, sem a háztartási alkalmazottat nem terheli. A háztartási alkalmazott az őt megillető adórendszeren kívüli bevétel összegéről a bevétel megszerzése időpontjában igazolást kérhet a foglalkoztatótól. Amennyiben a háztartási alkalmazottat ugyanaz a foglalkoztató egy adott hónapban több napon is foglalkoztatja, a háztartási alkalmazott az igazolást az adott hónapban az utolsó munkavégzéssel töltött napon kérheti. Az igazolásminta az APEH honlapján a “Letöltések” menü, “Adatlapok, igazolások, meghatalmazás minták” menüpontjából lesz elérhető.

A regisztrációs díj megfizetése társadalombiztosítási ellátásra való jogosultságot nem keletkeztet, és a háztartási munkára alkalmazott személy a Tbj. vonatkozásában nem minősül biztosítottnak. E jogcímen tehát egészségügyi szolgáltatásra jogosultnak sem minősül a háztartási alkalmazott.

Ha a foglalkoztató elmulasztja a regisztrációs díjfizetési kötelezettségét és/vagy a bejelentési kötelezettségét teljesíteni, a mulasztással érintett naptári hónapokban a háztartási alkalmazottnak kifizetett bevétel teljes összege után az személyi jövedelemadó-törvény szerint adót és a Tbj törvény szerinti járulékokat kell megfizetnie. Emellett a foglalkoztató 100 000 forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható, amennyiben a bejelentési, és a regisztrációs díjfizetési kötelezettségének teljesítését elmulasztja.

Egyelőre csak annyit tudunk a közeljövő személyi jövedelemadójáról, hogy 16 százalékos lesz a mértéke, ötvözni fogja a családi és az egykulcsos adó (flat tax) elemeit, kivezetik belőle az adójóváírást, illetve az a cél, hogy a nettó keresete senkinek ne legyen kevesebb, mint a mostani rendszerben. A célok között nehezen feloldható feszültségek vannak, éppen ezért érdemes végiggondolni, hogy merre is mozdulhat el az adórendszer, és ez milyen hatással lehet a pénztárcánkra.

A klasszikus flat tax a közhiedelemmel ellentétben nem lineáris adó. Minden ezt alkalmazó országban van ugyanis olyan generális adókedvezmény, amelyik biztosít egy adómentes minimumot (Grúzia az egzotikus kivétel), és így a jövedelem növekedésével párhuzamosan növekszik az átlagos adókulcs. A mostani magyar szja-rendszerben tulajdonképpen hasonló szerepet tölt be az adójóváírás, de akár egy nulla százalékos kulccsal is megoldható a dolog – sok egykulcsosnak mondott adórendszerben ez a helyzet. A jövedelemadó progresszivitására (az adóalappal együtt folyamatosan növekvő átlagos adókulcsra) a többségi vélemény szerint azért van szükség, mert az adórendszer többi domináns eleme jellemzően lineáris vagy degresszív, így az elvonásban a méltányosság elve kevésbé érvényesülne.

Gyorsan belátható, hogy azzal sokan nagyon rosszul járnának, ha szimpla egykulcsos adóként vezetnék be az új szja-t. Nagyjából az átlagjövedelem alatt, pontosabban a havi bruttó 225 ezer forintnál kevesebbet keresők körében a tervezett 16 százalékos átlagos adókulcs meghaladja a mostani, adójóváírással könnyített terhelést. A magyar jövedelemeloszlás sajátosságai miatt ez az adófizetők jóval több mint a felét érintené.

Vagyis ha az adójóváírást azonnal, egy lépésben kivezetnénk az szja-rendszerből, akkor nagyon súlyos bérfeszültségek keletkeznének a gazdaságban. A gazdagabbak adócsökkentését a kevésbé módosak adóemelésével finanszíroznánk. Ezt tompítandó, elvileg nagymértékben fel kellene emelni a minimálbért, illetve bízni abban, hogy a felette lévő jövedelemtartományokban is azonnali bérkompenzációt vállal át a magánszféra, de ez nem életszerű felvetés. Ezen felül a minimálbér környékén a bérskála erőteljes összenyomódására, jelentős fesztültségekre lehet számítani. További probléma ezzel a módszerrel, hogy a gyermektelenek körében tökéletesen lineáris lenne az adóterhelés, ha egyetlen kedvezményként csak a családi támogatás lenne – igaz, hogy ez mennyire probléma, értékválasztás kérdése. Az alábbiakban megmutatjuk, milyen irányokban lehet elmozdulni az adórendszerben a flat tax keretein belül.

A hazai, kutatás-fejlesztési (k+f) tevékenységgel összefüggő adókedvezmények köre nemzetközi szinten is kiemelkedő, bár sok hazai vállalat mégsem él az igénybe vehető kedvezményekkel, mert nem ismeri azokat.

A k+f tevékenységhez kapcsolódó, elismert költségek aránya nemzetközi tapasztalatok szerint az iparágtól függően akár a társaságok teljes árbevételének 20 százalékát is elérheti. Ez az arány akár Magyarországon is hasonló lehet, a vállalatok azonban gyakran csupán a töredékét használják ki a kutatás-fejlesztés kapcsán felmerülő lehetőségeknek, így az ezzel összefüggő adókedvezményeknek is.

Ennek oka a szakértő szerint az lehet, hogy sok vállalkozás nincs tisztában azzal, pontosan mi is számít k+f-nek, így sokan azt sem tudják, saját tevékenységeik közül mi minősülhet kutatás-fejlesztésnek. A kérdés eldöntésében segítséget jelenthet az OECD úgynevezett Frascati-kézikönyve, amely iparágakra bontva tartalmaz részletes útmutatást a kutatás-fejlesztési tevékenységek azonosításához; egy 2010 januárjában életbe lépett magyar jogszabályváltozás is a kézikönyvet jelöli meg hivatkozási alapként a k+f tevékenységek vonatkozásában.

Szoftverfejlesztők után extra kedvezmény

Kis- és középvállalatok esetében ez a kedvezmény egy speciális szabálynak köszönhetően tovább növelhető, méghozzá a vállalat által alkalmazott szoftverfejlesztők bérköltségének 15 százalékával. Ennek megfelelően a szoftverfejlesztő tevékenységet végző dolgozóknak kifizetett bérköltség összesen 25 százaléka (10+15 százalék) után vehető igénybe az adókedvezmény, négy évre egyelő arányban, “lépcsőzetesen” elosztva úgy, hogy a 25 százalékos plafon a negyedik év végére érhető el.

A társasági adó törvény elég széles spektrumot határoz meg arra nézve, hogy ki sorolható a szoftverfejlesztők közé: ide tartozik mindenki, aki szakirányú egyetemi vagy főiskolai oklevéllel rendelkezik és szoftvereket, adatbázisokat kutat, tervez vagy fejleszt, illetve programokat, “rutinokat” ír, tesztel, vizsgál. Habár ezt a törvény nem írja elő kötelező jelleggel, a kedvezmény igénybe vétele esetén hasznos, ha a vállalat egyértelműen bemutatja az általa alkalmazott szoftverfejlesztők tevékenységét a munkaköri leírásukban, vagy például részletes munkaidő-nyilvántartást készít ezeknél a munkatársaknál.

Fontos lehet a kis- és közepes méretű vállalatok számára az a 2010. január 1-jével életbe lépett adótörvény-változás is, amelynek értelmében az iparűzési adó alapja csökkenthető a k+f tevékenység közvetlen költségével. Ez azt jelenti, hogy a korrigált forgalom jellemzően 2 százaléka körüli iparűzési adó alapja az eladott áruk beszerzési értékén, az anyagköltségen és a közvetített szolgáltatások értékén felül immár a kutatás-fejlesztés közvetlen költségével is csökkenthető.

Akár nullázhatják az iparűzési adót

A nagyvállalatok mellett mindez a sok kutatás-fejlesztési tevékenységet végző kis-, és közepes méretű vállalatok számára is komoly lehetőséget jelenthet, hiszen az ilyen profilú cégek költségeinek jelentős hányadát általában a k+f költség teszi ki. Ezek a vállalatok iparűzési adóalapjukat az eladott áruk beszerzési értéke, az anyagköltség és a közvetített szolgáltatások értéke mellett egy jelentős összegű k+f költség levonásával gyakorlatilag szinte nullára csökkenthetik, ami egy közepes méretű vállalat esetén sokszor több millió forintos megtakarítást jelenthet.

• A jövedelemadó alapjának kiszámítása szuperbruttósítással történik, vagyis az adóalapot meg kell növelni 27 százalékkal.
• Az adótábla alkalmazásában a szuperbruttó alapja 5 millió forintos mértékéig 17 százalék a felett 32 százalék. A 4 százalékos különadó megsz?nik!
• Az adójóváírás havi 15.100 forint jogosultsági határa 3.188.000 forint, eddig a „szuperbruttósított-határ” eléréséig kérhet?. Az adójóváírást az évvégi bevallásban a jogosultsági határ feletti jövedelemnél a meghaladó részre 12 százalékkal csökkenteni kell. Az adójóváírás így 4.698.000 forintos szuperbruttó határnál veszik el teljesen, addig fokozatosan csökken. Az adójóváírás valós (jövedelmi) jogosultsági határa 2.510.000 forint.
• A jövedelmek valós adókulcsai: 21,59 százalék 3.937.000 forintig, utána 40,64 százalék.
• Az adóel?leg-megállapító munkáltató levonja a szuperbruttósítás szerinti jövedelem adóel?legét, ahol az adóterhet nem visel? járandóságokra nem kell a 27 százalékos korrekciós tényez?t felszámítania.
• Ha a magánszemély vallja saját maga a járulékait, akkor a kapott bevétel 78 százaléka lesz jövedelem (pl. nem kifizet?t?l származó bér).
• A kamatkedvezmény adója 54 százalékra emelkedik (10 százalékos emelés), a változásról munkaviszony esetén az érintettnek tájékoztatást kell kapnia.
• A devizás bevételeknél az aznapi Magyar Nemzeti Bank árfolyam lett az érvényes, választható a bizonylattal igazolt árfolyam, vagy a régi szabály.

Adóel?leg-szabályok

• Adóel?leg-nyilatkozatot ad a magánszemély költségelszámolásáról, adóel?leg-megállapítási módjáról, adóterhet nem visel? járandóságairól, adójóváírásáról, családi kedvezményér?l, és az állami végkielégítés megosztásáról. A nyilatkozata változtatható és nem kötelez?, de elmulasztása esetén bírságolható, s?t az elmaradt járuléklevonás miatt 39 százalék, a 10 ezer forintnál nagyobb adókülönbözetnél 12 százalék bírságot vall az adóbevallásában. (Ha ezt id?ben észreveszi, akkor önadózóvá válik.)
• A számlát (vagy felvásárlási jegyet) benyújtó magánszemélyt (attól függetlenül, hogy nem egyéni vállalkozó) már nem kell automatikusan adóel?leg (és eho) levonással illetni, kivéve, ha ezt nyilatkozatban kéri, azonban a bérbeadó – a törvény speciális rendelkezése miatt nem fizetheti maga az adóját, ha a jövedelmet kifizet?t?l (vagyis pl. cégt?l) kapja.
• Az önálló tevékenységet végz? (nem egyéni vállalkozó, számlát nem adó) magánszemélyt?l a 10 százalékos átalánnyal, vagy az 50 százaléknál magasabb költséghányad felett is lehet adóel?leget vonni, ha arról nyilatkozik.

Tevékenységre jellemz? kereset

• A tevékenységben közrem?köd? társas vállalkozások és az egyéni vállalkozók az osztalékukra tekintettel a tevékenységükre jellemz? kereset (TJK) mértékéig nem önálló jövedelem (bér) szerint kell megállapítaniuk az adójukat.
• A TJK megállapítása a szokásos piaci érték szabályai szerint háromféle lehet: munkaviszonyból elérhet? szint, maradékelv módszere, vagy a haszon vélelmezett 80%-a szerinti. A kimutatást minden érintett jogviszonyban alkalmazni kell, de csak az egyiknél kell e szerint leadózni az osztalékot.
• A TJK megállapítását – hacsak, arról az Alkotmánybíróság másként nem dönt – saját számításban kell összegezni és adózási iratként ?rizni. Nem köteles betartani a szabályt az, aki az osztalékfizetéskor nem m?ködik közre (pl. megbízott, segít? családtag, vagy munkavállaló). Az egyéni vállalkozónak min?sül? tevékenységüket felfüggeszteni nem tudók esetében a szabályt kizárólag akkor nem kell alkalmazni, ha nincs osztalékkifizetés a 2009-ben kifizetett osztalékel?legre a TJK-t már nem kell alkalmazni akkor se, ha abból csak 2010-ben lesz osztalék. A TJK szabályait nem alkalmazza az egyszer?sített vállalkozói adó (EVA) és az egyszer?sített közteherviselési hozzájárulás (EKHO) alanya pedig felmentést kapott alóla.
• Az egyéni vállalkozó TJK szerinti osztalék-kifizetés esetén számítandó adóalapját csökkenti a TJK 1,27-szeresére jutó el?z? évi kulccsal számolt adó, amelyet fel kell tüntetni a meg?rzend? nyilvántartásban is.
• A TJK szabályait már a 2010 során kifizetend? osztalékra alkalmazni kell, kivéve, ha osztalékel?legként azt már kifizették.

Jövedelemtípusok, járandóságok új szabályai

• A falusi vendéglátás, a gyógyszerészeti magántevékenység, és az egyéni EU ügyvéd nem min?sül egyéni vállalkozónak.
• Az egészségbiztosítási pénztárnak befizetett adóköteles jövedelem már nem bér, így az ilyen kedvezmények se járnak rá.
• A hallgatói munkadíjból a minimálbér kétszerese számít adóterhet nem visel? járandóságnak (eddig csak az egyszerese)
• Adókötelessé vált a belföldi és a külföldi napidíj, de kivétel maradt a nemzetközi fuvarozók 25 euró összeg? napidíja.
• Adókötelessé vált az üzemanyag-megtakarítás, amelyb?l azonban havi 100.000 forint költség-átalányként levonható.
• A borravaló és a felszolgálási díj kikerült az adóterhet nem visel? járandóságok közül bérként adózik, vagy saját bevallásban egyéb jövedelemnek számít.

Kedvezmények

• Adóterhet nem visel? járandóság lett a munkáltatói lakástámogatás, de már 5 millió forint fels? határig.
• Jövedelemmé válik a munkáltató tevékenységének hatókörén és ellátási feltételén kívüli iskolarendszer? képzés költsége.
• Megsz?nik a tandíj, az alapítványi adomány, a biztosítás, az magánnyugdíjpénztár kiegészít? tagdíj és az alkalmi foglalkoztatás és háztartási szolgáltatás adókedvezménye. Ez utóbbinál nem kell feltüntetni a kiadást igazoló számla adatait a bevallásban.
• A megmaradt kedvezmény 7.620.000 forint jövedelemt?l korlátos, a családi kedvezménynél gyerekenként 635.000 forinttal n?.
• A súlyosan fogyatékos személyek kedvezménye megmaradt a minimálbér 5 százaléka, vagyis 2010-ben havi 3.675 forint.
• Adómentes lett a pénzintézeti vagy közüzemi szolgáltató által elengedett tartozás.
• Adómentes továbbra is a term?földeladás, ha annak mértéke nem haladja meg a 4.318.000 forintot.

Természetbeni juttatások

• Természetbeni juttatás a bankkártya és az utalvány, ha az célirányosan adott termékköre vonatkozik.
• Egyes természetbeni juttatások után 25 százalék adót kell fizetni:  üdülési csekk a minimálbér mértékéig, meleg étkezési utalvány 18.000 Ft-ig,  iskolakezdési támogatás a minimálbér 30 százalékig, iskolarendszer? képzés (183.750 forintig) munkáltatói önkéntes- és nyugdíjpénztári befizetések 30, vagy 50 százalékig, magánnyugdíjpénztár tagdíj-kiegészítés, a szövetkezeti közösségi alapból való juttatás a minimálbér feléig, és végül a  helyi utazási bérlet (a 2009-ben vásárolt 2010. évire még nem).
• A hideg étkezési jegyre, az évente háromszor adható csekély érték? ajándékra, a m?vel?dési intézményi szolgáltatásra (színházjegyre), az érmekre és trófeákra, a legalább két éves számítógépre, 54 százalék szja-t és tb-járulékot is kell fizetni.
• A természetbeni juttatás adója (biztosított esetében) 54 százalék szja, és az szja-val növelt alapon 27 százalék tb (összesen: 95,58 százalék), más természetbeni juttatás esetében az adó 54 százalék szja és 27 százalék EHO (összesen 81 százalék).
• Adómentes a kifizet? által rendelt oltás költsége és adómentes maradt a munkáltató ingyenesen nyújtott internet díja.
• A társasági adó alá tartozóknál a reprezentáció és az üzleti ajándék kikerült a személyi jövedelemadó köréb?l.

Egyéni vállalkozók, átalányadózók

• Az egyéni vállalkozók adója 19 százalékra emelkedett, de megsz?nt a rájuk vonatkozó 4 százalékos különadó.
• Az átalányadózó vállalkozóknak 27 százalékkal növelt alapon kell az átalányadóját megállapítaniuk.
• Az egyéni vállalkozók veszteségelhatárolása bármely rendeltetésszer? joggyakorlás esetén él, APEH-engedély nélkül is.
• Az egyéni vállalkozóknál megsz?nt az ipar?zési adó, a szabadalom, a küls? félt?l kapott K+F kedvezménye.
• A fejlesztési tartalék feloldására 4 év helyett 6 év áll rendelkezésre (2009.01.01-t?l visszamen?legesen)
• A cégautóadó megfizetése esetén az egyéni vállalkozó érvényesítheti az értékcsökkenést.
• A határid?ben teljesített munkaügyi elmarasztaló határozatban foglaltak esetén fenntartható a 10 százalékos adózás feltételei.

Megtakarítások adózása

• Ellen?rzött t?kepiaci ügylet a magyar és Európai Gazdasági Térség (EGT) tagállambeli t?zsde vagy befektetés-szolgáltató PSZÁF engedélyes ügylete, amelyr?l igazolást adnak ki a magánszemélynek. Ez az ügylet 20 százalékkal adózik és nincs adóel?lege.
•  A hitelintézettel, befektetés-szolgáltatóval (akár külföldivel is) kötött tartós befektetés? szerz?désben a befektetések hozama adómentes, ha 5 naptári évig nem nyúlnak hozzá, 10 százalék adó vonatkozik rá, ha a lekötés a 3. évnél megszakad. Bevallani csak a 10 százalékos adózási lekötési hozamot kell, azt is csak a magánszemélynek, de arra adóel?leget nem kell fizetnie.
• A biztosítási hozam akkor adómentes, ha 10 év után sz?nik meg a kötvény és 10 százalék (kamat utáni adóként), ha 5 év után.

Off-shore szabályok

• 10 százalékos adóval csábított off-shore osztalékot és t?kekivonást lehet hazahozni, állampapírba fektetés nélkül is és beval¬lani a 2009-es bevallásban, ha az osztalékfizetés alapját a külföldi cégben legkés?bb 2009.12.31-ig kimutatták.
• A magánszemély 25 százalék árfolyamnyereség-adót fizet a magyar ingatlannal rendelkez? „off-shore” cégének eladásából származó jövedelemre. Az „off-shore” területre magánszemélynek fizetett kamat, jogdíj, szolgáltatás 30 százalék szja alá került.

Egyéb változások:

• Kártyajáték jövedelme 2010.04.01-t?l nem az szja alá, hanem a tiszta játékbevételre kimért 40 százalékos játékadó alá került.
• Egyszer?sített adóbevallást nyújthat be az ekho-s magánszemély is, ekho átvállalás, vagy „külön-ekho” esetét kivéve.