A hazai, kutatás-fejlesztési (k+f) tevékenységgel összefüggő adókedvezmények köre nemzetközi szinten is kiemelkedő, bár sok hazai vállalat mégsem él az igénybe vehető kedvezményekkel, mert nem ismeri azokat.
A k+f tevékenységhez kapcsolódó, elismert költségek aránya nemzetközi tapasztalatok szerint az iparágtól függően akár a társaságok teljes árbevételének 20 százalékát is elérheti. Ez az arány akár Magyarországon is hasonló lehet, a vállalatok azonban gyakran csupán a töredékét használják ki a kutatás-fejlesztés kapcsán felmerülő lehetőségeknek, így az ezzel összefüggő adókedvezményeknek is.
Ennek oka a szakértő szerint az lehet, hogy sok vállalkozás nincs tisztában azzal, pontosan mi is számít k+f-nek, így sokan azt sem tudják, saját tevékenységeik közül mi minősülhet kutatás-fejlesztésnek. A kérdés eldöntésében segítséget jelenthet az OECD úgynevezett Frascati-kézikönyve, amely iparágakra bontva tartalmaz részletes útmutatást a kutatás-fejlesztési tevékenységek azonosításához; egy 2010 januárjában életbe lépett magyar jogszabályváltozás is a kézikönyvet jelöli meg hivatkozási alapként a k+f tevékenységek vonatkozásában.
Szoftverfejlesztők után extra kedvezmény
Kis- és középvállalatok esetében ez a kedvezmény egy speciális szabálynak köszönhetően tovább növelhető, méghozzá a vállalat által alkalmazott szoftverfejlesztők bérköltségének 15 százalékával. Ennek megfelelően a szoftverfejlesztő tevékenységet végző dolgozóknak kifizetett bérköltség összesen 25 százaléka (10+15 százalék) után vehető igénybe az adókedvezmény, négy évre egyelő arányban, “lépcsőzetesen” elosztva úgy, hogy a 25 százalékos plafon a negyedik év végére érhető el.
A társasági adó törvény elég széles spektrumot határoz meg arra nézve, hogy ki sorolható a szoftverfejlesztők közé: ide tartozik mindenki, aki szakirányú egyetemi vagy főiskolai oklevéllel rendelkezik és szoftvereket, adatbázisokat kutat, tervez vagy fejleszt, illetve programokat, “rutinokat” ír, tesztel, vizsgál. Habár ezt a törvény nem írja elő kötelező jelleggel, a kedvezmény igénybe vétele esetén hasznos, ha a vállalat egyértelműen bemutatja az általa alkalmazott szoftverfejlesztők tevékenységét a munkaköri leírásukban, vagy például részletes munkaidő-nyilvántartást készít ezeknél a munkatársaknál.
Fontos lehet a kis- és közepes méretű vállalatok számára az a 2010. január 1-jével életbe lépett adótörvény-változás is, amelynek értelmében az iparűzési adó alapja csökkenthető a k+f tevékenység közvetlen költségével. Ez azt jelenti, hogy a korrigált forgalom jellemzően 2 százaléka körüli iparűzési adó alapja az eladott áruk beszerzési értékén, az anyagköltségen és a közvetített szolgáltatások értékén felül immár a kutatás-fejlesztés közvetlen költségével is csökkenthető.
Akár nullázhatják az iparűzési adót
A nagyvállalatok mellett mindez a sok kutatás-fejlesztési tevékenységet végző kis-, és közepes méretű vállalatok számára is komoly lehetőséget jelenthet, hiszen az ilyen profilú cégek költségeinek jelentős hányadát általában a k+f költség teszi ki. Ezek a vállalatok iparűzési adóalapjukat az eladott áruk beszerzési értéke, az anyagköltség és a közvetített szolgáltatások értéke mellett egy jelentős összegű k+f költség levonásával gyakorlatilag szinte nullára csökkenthetik, ami egy közepes méretű vállalat esetén sokszor több millió forintos megtakarítást jelenthet.
