Schmitt Pál, köztársasági elnök bejelentette, hogy az Országgyűlés által elfogadott és még az államfőre váró minden törvényt aláírt. Ezek közül a gazdasági és pénzügyi csomag pénteken jelent meg a Magyar Közlönyben, így augusztus 13-a a kihirdetési dátuma.

A kormány a jogszabály több elemének hatálybalépést a kihirdetéshez kötötte.

A kihirdetést követő naptól:

-       megszűnik a jelzálogalapú devizahitelezés az ingatlanokra.

A törvény kihirdetésétől számított harmadik napon több intézkedés is hatályba lép:

-       a társasági adó csökkentése – amely egyébként visszamenőlegesen július 1-jétől lesz érvényes -, az egyenes ági rokonok közötti öröklés és ajándékozás illetékmentessége. Utóbbi rendelkezést az öröklést érintően azokra az ügyekre is alkalmazni kell, amelyeket július 1. napján az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) jogerősen még nem bírált el.

-       Megszűnik a nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adó, így azt a második félévben már nem kell fizetni.

A csomagnak az állampolgárokat közvetlenül érintő elemei közül augusztus 15-én lép hatályba a ház körül végzett munka adómentessége; a bejelentési szabályokat augusztus 15-től, a regisztrációs díjfizetésre vonatkozó rendelkezéseket pedig szeptember 15-től kell alkalmazni.

Szeptember 1-jétől él majd az a szabály, amely alapján a közszférában bevezetik a kétmillió forintos havi bérplafont. A Magyar Nemzeti Bank (MNB), valamint a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) elnöke esetében azonban a kihirdetést követő nyolcadik naptól él a szabályozás mégpedig úgy, hogy az elnök a tárgyév március 1-jétől a következő év február végéig terjedő időszakra vonatkozó, MNB-től, illetve PSZÁF-tól származó havi keresete a Központi Statisztikai Hivatal által hivatalosan közzétett, a tárgyévet megelőző évre vonatkozó nemzetgazdasági havi átlagos bruttó kereset tízszerese.

A törvény kihirdetését követő 44. napot követő hónap első napján – azaz október 1-jétől – lép hatályba az a rendelkezés, amely szerint 98 százalékos különadó sújtja a közszférában a végkielégítéseket és egyes jövedelmeket (például a felmentési időnek munkavégzési kötelezettséggel nem járó részre kifizetett munkabért, illetményt, az előző évi szabadságmegváltást), de a szabályozás a 2010. január 1-jétől megszerzett jövedelmekre vonatkozik. A törvény szerint így aki október 1-jéig megkapta az adó alá vont pénzt, annak október 31-ig kell visszafizetnie a megszerzett jövedelem 98 százalékát; aki e határidőt követően jogosult végkielégítésre, annak a munkáltató (kifizető) már automatikusan levonja a különadót.

Negyvenöt nappal a kihirdetés után lesz jövedékiadó-mentes a meghatározott mennyiségben főzött pálinka. Ekkortól él a banki különadó is, de azt először szeptember 30-ig kell befizetni, másodszor pedig december 10-ig.

Balaton környékiek állítják, hogy a kereslet most már folyamatosan élénkül a régiós piacon, egyesek viszont még mindig csak negatívumokról tudtak beszámolni. Bár az eladók közül, akik megtehetik, még mindig a racionálisnak tűnő kivárásra játszanak, a vevők egyértelműen érzik, hogy a balatoni ingatlanpiac árszintje mostanában éri el a tényleges mélypontját. Egyes esetekben találkozhatunk 30-40%-os kínálati áreséssel is, amiben pedig még mindig benne van a mostanában szokásos 5-15% közötti alkupotenciál.

A Balatonon ingatlant keresők döntő többsége budapesti lakos, akik elsősorban üdülés-nyaralás céljából vesznek itt ingatlant. A vevők további 20-30%-át a helyi lakosok adják, míg a külföldiek mindössze 5-10%-ot képviselnek, ám ők is túlnyomórészt külföldön élő magyarok. Az “igazi” külföldi érdeklődők nagyrészt hollandok, esetenként dánok, svédek. A cég elemzője két nagyobb vásárlói csoportot különböztet meg: azokat, akik befektetési szándékkal keresnek ingatlant, illetve azon vevőket, akik saját használatra keresnek balatoni nyaralót. “Az elmúlt hónapokban nagyobb számban jelentek meg az üzleti szemléletű vevők, akik jó áron keresik a biztos befektetéseket. Õk sokszor csalódnak, hiszen a Balatonon nem jellemző a megszorult eladók kényszerértékesítése, túlkínálat esetén sem csökken a ritkább, egyedibb ingatlanok ára.”

Az optimistább állásponton lévő és derűlátó ingatlanosok mellett azért akadnak olyanok is akik nem tudnak beszámolni semmiféle pozitív változásról sem. Bár az erősödő keresletet ők is érzik, a forgalmukban ez egyáltalán nem jelentkezik. Véleményük szerint az árak ténylegesen elérték a lehetséges szint alját, és annak ellenére, hogy így sincs forgalmuk az árak emelkedését prognosztizálják.

A többségi állásfoglalásra alapozva elmondható, hogy a balatoni nyaralópiacon egy befektetői szempontból jó beszállási pontnak számító állapot alakult ki, ahol egyes esetekben szinte telekáron, vagy az alatt lehet hozzájutni az ingatlanokhoz. Ez persze csak a gyengébb és egyes közepes elhelyezkedésű és állapotú telkekre és épületeikre igaz, mivel a felső közép és luxus kategória árai, egyes kivételeket leszámítva, a bennük rejlő potenciál miatt nem nagyon akarják megadni magukat. A nehézkes hitelfelvétel miatt “rengeteg” készpénzes vásárlóval lehet találkozni, akik azonban minden megpróbálják kihasználni az alkupozíciójukban rejlő előnyöket.