Megszűnhet a dupla minimálbér utáni járulékfizetési kötelezettség, illetve a vállalkozói jövedelmek körében bevezetett, tevékenységre jellemző kereset utáni járulékfizetés is a kormány adótervei szerint. Mindkét eszköz a jövedelemeltitkolás elleni fellépést szolgálta, kérdés, hogy mennyire veti ez majd vissza fehéredési folyamatot.

A dupla minimálbér utáni járulékfizetési kötelezettség eltörlése vélhetően már nem okoz nagy szürkülést. Az adóellenőrzéstől tartók már az elmúlt 3 évben felhúzták alkalmazottaik legális bérét erre az “elvárt” jövedelemszintre, hiszen a személyi jövedelemadón már nem lehetett annyit spórolni, hogy megérje a zsebbe fizetés kockázatát. Elképzelhető, hogy a bátrabbak visszaminősítik a foglalkoztatottaikat minimálbér körüli szintre, de ez aligha lehet tömeges, hiszen a legtöbb esetben a kereseteket nem lehet ilyen durván visszavágni.

Azt is érdemes figyelembe venni, hogy éppen a dupla minimálbér szabálya nagyjából megszüntette a minimálbéren foglalkoztatás jelenségét, mára már nem jellemző a zsebbe fizetésnek ez a modellje, bár a köztudatban láthatóan még nagyon elevenen él. Az viszont érdekes kérdés, hogy a pályakezdők körében a szabály megszüntetésével mennyire harapózik el újra a korábbi gyakorlat.

Elvileg persze a szürkülés mellett lehet egy pozitív hatása is a szabály eltörlésének. Azok a munkáltatók, akik valóban minimálbéren alkalmaznának alacsony termelékenységű munkásokat, de amúgy van félnivalójuk az adóhivataltól, a hatóság kiemelt figyelmét elkerülendő inkább visszafoghatták munkaerő iránti keresletüket. Az új helyzettel bátrabban lehet minimálbéren foglalkoztatni újra, ami az alacsony képzettségűek alkalmazását elősegítheti. Vélhetően azonban a fenti hatások egyike sem lesz túl erős rövid távon.

A vállalkozók elvárt jövedelem utáni járulékfizetésre vonatkozó szabálya a nemzetközi gyakorlatban nem ismeretlen, és szép csendben az Alkotmánybíróságon is átcsúszott a választások előtt, így tulajdonképpen nem világos, miért is szünteti meg a kormány. A lépésnek ugyanis a foglalkoztatottságra gyakorolt negatív hatása elenyésző lehet, viszont a fehéredést látványosan javíthatta volna bizonyos tevékenységi körökben.
Ráadásul a szabály nem él olyan régóta, hogy a gazdasági szereplők megszokhatták és alkalmazkodtak volna hozzá, így a visszarendeződés erős lehet.

Az APEH honlapján közzétette az egyszerűsített foglalkoztatás bejelentésére szolgáló új adatlapokat. A 10T1041E bejelentő és változásbejelentő lapot azoknak a foglalkoztatóknak kell kitölteni, akik 2010. április 1. és július 31. között alkalmaztak így munkavállalót, és azt utólagosan kívánják bejelenteni vagy a bejelentett adatokban változás történt. A 10T1042E jelű adatlap pedig a 2010. augusztus 1-től létesített jogviszonyokra vonatkozik.

10T1041E

A 10T1041E jelű adatlap kizárólag a 2010. április 1. és 2010. július 31. közötti időszakra, egyszerűsített foglalkoztatás céljából létesített munkaviszonyokra vonatkozóan nyújtható be, visszamenőleges bejelentés, változás-bejelentés vagy törlés esetén.

A bejelentő a munkáltató saját adataiban bekövetkezett változást nem jelentheti be, sem telefonon a Kormányzati Ügyféltájékoztató Központnál, sem a 10T1041E jelű nyomtatványon!

Az egyszerűsített foglalkoztatással létesített munkaviszony adataira vonatkozó bejelentést bármely munkáltató választása szerint az állami adóhatósághoz elektronikusan vagy 2010. július 1-jétől mobil rádiótelefonon internet szolgáltatás nélkül is futtatható külön alkalmazással is lehet teljesíteni. A magánszemély munkáltató háztartásában végzett munka, illetve növénytermesztési idénymunka esetén a bejelentés telefonon, a 185-ös számú ügyfélvonalon is teljesíthető a bejelentő személy azonosítását követően.

Az egyszerűsített foglalkoztatással létesített munkaviszony adataira vonatkozó elektronikus úton történő bejelentéshez számítógépen kell kitölteni a 10T1041E számú elektronikus adatlapot, amelyet az Ügyfélkapun keresztül kell elküldeni az állami adóhatóság részére. Ahhoz, hogy egy munkáltató egyszerűsített foglalkoztatásra vonatkozóan elektronikus úton bejelentést tegyen, az elektronikus közszolgáltatásról szóló 2009. évi LX. törvény szerint Ügyfélkapu hozzáféréssel kell rendelkeznie. A hozzáférés létesítésével kapcsolatban a www.magyarorszag.hu, illetve a www.ekk.gov.hu honlapokon szerezhető információ. A 10T1041E számú elektronikus adatlap kizárólag az APEH honlapjáról tölthető le.

10T1042E

A 2010. augusztus 1-jétől idénymunkára vagy alkalmi munkára egyszerűsített foglalkoztatással létesített munkaviszonyokra az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény (Efo.tv.) rendelkezéseit kell alkalmazni.

A munkáltatók 2010. augusztus 1-jén vagy ezt követően létesített, egyszerűsített foglalkoztatás adatairól szóló elektronikus bejelentési kötelezettségüknek az állami adóhatóság által rendszeresített 10T1042E jelű nyomtatvány kitöltésével és az adóhatósághoz ügyfélkapun történő beküldéssel tehetnek eleget. A 10T1042E jelű nyomtatványon kizárólag az egyszerűsített foglalkoztatással létesített mezőgazdasági idénymunka, turisztikai idénymunka, valamint alkalmi munka jelenthető be.

A munkáltató bejelentési kötelezettségének elektronikus úton történő teljesítéséhez előzetesen regisztrálnia kell magát az ügyfélkapun és – természetes személy foglalkoztató kivételével – adóhatósági regisztrációval kell rendelkeznie. A bejelentés esetleges visszavonására (T) és módosítására (M) – így különösen a foglalkoztatás jellegének változása, illetve a munkavégzés meghiúsulása esetén – az egyszerűsített foglalkoztatás bejelentését követő két órán belül, illetve ha a bejelentésben foglaltak szerint a foglalkoztatás a bejelentés napját követő napon kezdődött, vagy ha a bejelentés egy napnál hosszabb időtartamú munkaviszonyra vonatkozott, a módosítás bejelentés napján délelőtt 8 óráig van lehetőség.

Az egyszerűsített foglalkoztatással létesített munkaviszony adataira vonatkozó bejelentést bármely munkáltató választása szerint az állami adóhatósághoz elektronikusan, telefonon, a 185-ös számú ügyfélvonalon vagy – 2010. december 1-jétől – rövid szöveges üzenetben (SMS-ben) is lehet teljesíteni. A T1042E számú elektronikus adatlap kizárólag az APEH honlapjáról tölthető le.

A vagyonosodási vizsgálatokkal kapcsolatosan is túlzóak az elvárások az Alkotmánybírósággal szemben. A döntés el?tt kevesen értették meg (néhányan a döntés után sem), hogy önmagában az ingatlanadó bevezetése nem alkotmányellenes. A jogbizonytalanságot a konkrét megvalósítás jelentheti. Ugyanígy, önmagában a vagyonosodási vizsgálatokat lehet?vé tev? jogszabályok sem alkotmányellenesek. A probléma a hatályos jogszabályi környezet eltér? értelmezéséb?l, pontatlan megfogalmazásából adódhat. A jelenlegi szabályozás annyira sz?kszavú, hogy ennek értelmezése a jogi ismereteken túl egyéb speciális ismereteket is feltételez. Különbséget kell tenni a „pénzforgalmi szemlélet” és a „készpénzforgalmi szemlélet” között. Ez már számviteli ismereteket is igényel a jogi ismeretek mellé. Különbséget kell tudni tenni a „bevétel”, „kiadás” fogalmak köznapi használata és a jogszabályban meghatározott fogalma között. Olyan fogalmakat is ismerni kellene, mint például id?soros pénzforgalmi mérleg.

Az adóhatóság által kidolgozott módszertan alapja, hogy az adózó pénztárcája szemszögéb?l vizsgálódik. Ez a készpénzforgalmi szemlélet. Keveseknek t?nik fel, hogy ilyen az adójogszabályokban nem létezik. Az „igazi” bevétel az APEH szerint a bankszámláról történ? készpénzfelvétel. Csakhogy a személyi jövedelemadó törvény szerint „Bevétel a magánszemély által bármely jogcímen és bármely formában mástól megszerzett vagyoni érték”. Tehát a törvény értelmében a bankszámlára utalt jövedelem is bevétel, de nem bevétel a saját bankszámláról felvett készpénz, mert azt nem mástól szereztük meg. Ugyanígy az anyagi jogszabályokkal ellentétes az APEH által vélelmezett kiadás fogalma is: a bankszámláról készpénzfelvétel. A kiadás, vagyon fogalmát eltér? rendelkezés hiányában az Illetéktörvény vagyon fogalma alatt találjuk meg. Ez a pénzeszközt az ingó vagyon fogalmába sorolja. Az Illeték törvény szerint nem jár vagyonváltozással a készpénz befizetés a saját bankszámlára és fordítva, mert az az ingó vagyonban (pénzeszközben) változást nem jelent.

A törvény értelmében az áthárított (vagyis bevallott) áfa összegének erejéig kezesi felel?sség terheli a vev?t, ha a beszerzés, igénybevett szolgáltatás ellenértékét az eladó (szolgáltatásnyújtó) felé nem fizette meg. Az eladó ilyenkor pont azért nem tudja adófizetési kötelezettségét teljesíteni, mert a fizetend? áfa fedezetét nem kapta meg. A törvény szerint az adó fedezetét az adóhatóság a kezesként megjelölt vev?t?l is követelheti. Ugyanez az el?írás akkor is, ha az ellenérték megfizetettnek min?sül ugyan, de azt az eladó – vélhet?en kényszerb?l – „barterben” volt kénytelen elfogadni, vagyis pénzt még annyit se kapott, hogy abból legalább az áfa befizethet? legyen. A törvény még ekkor sem várja el, hogy az eladó a kapott fedezetet pénzzé tegye, továbbra is a vev?n tartja kezesi felel?sséget. Az épít?ipari körbetartozások kapcsán els?sorban a 2008 el?tti és az azt követ?en egyenesen adózó tételek esetén merül fel a vev?i kezesség. A fordított áfa az építési engedélyes beruházások esetén kikapcsolta az adót, így a probléma nagyságrendekkel mérsékl?dött. Problémát jelent azonban továbbra is a fuvarozók, anyagszállítók számára az, ha a megrendel?jük nem, vagy csak jelent?s késedelemmel fizet.