Amennyiben beigazolódnak a nagy elemzőházak becslései, jövőre ismét 200 forint alá csökkenhet a svájci frank forintárfolyama. A profi befektetők által figyelt euró/svájci frank és euró/forint árfolyam alakulása ugyanis erre utal az előrejelzések szerint.

Az elmúlt napokban szinte mindenki a forint és a svájci frank keresztárfolyamának az alakulását találgatta. Ennek megítélése azonban azért is nehéz, mert a profi kereskedők nem használják ezt a devizapárt. A nagybefektetők ugyanis akkor, ha a forint svájci frank árfolyamára akarnak üzletet kötni, akkor inkább a sokkal likvidebb euró/svájci frank és az euró/forint keresztárfolyamára kötnek üzleteket.

Ezt az elméletet támasztja alá a Bloomberg adatbázisa is: az elemzői becslések között nem található meg a svájci/frank forint keresztárfolyam, ugyanakkor a másik két devizapár esetében jelentős számú elemzői várakozás alapján lehet konszenzusos értékeket találni.

Ezeket megvizsgálva jelentős ellentmondás fedezhető fel a szakértők várakozásai alapján várható svájcifrank-árfolyam és a technikai elemzés által vázolt kép között.
Ahogyan azt lapunk korábban megírta, technikai alapon nagyon erős bikatrendben van a svájci frank a forinttal szemben, ami könnyen 235 forintig is elviheti az alpesi deviza árfolyamát, de a 250-260 forintos szint sem kizárható.

Ugyanakkor az euró/svájci frank keresztárfolyama esetében az elemzők többsége túlzónak tartja a jelenlegi 1,28-1,29 közötti árfolyamszintet, hiszen a negyedik negyedévi átlagos előrejelzésük 1,33-as keresztárfolyamot vetít előre. Ráadásul a következő negyedévekben is egyre erősebb eurót várnak a szakértők a Bloomberg szerint. Igaz, az elmozdulás nem túl jelentős, de a jövő év második negyedévében már 1,35 lehet szerintük a keresztárfolyam. Ugyanakkor kérdéses, hogy a főleg augusztusban készült előrejelzések szeptemberi frissítése után is marad-e ez a Magyarország számára kedvezőbb kép.

A legfrissebb szerdai elemzés nem ezt támasztja alá, a Morgan Stanley ugyanis 1,25-ös keresztárfolyam-várakozással rukkolt elő, ami mindjárt a legalacsonyabb értéket jelenti a következő negyedévi várakozások között. Az amerikai bankház is úgy látja azonban, hogy a svájci frank térnyerése itt megáll, és a jövő év második negyedévére már 1,32-es árfolyammal számolnak.

Ráadásul az elemzők derűlátóbbak a forint jövőjét illetően is, hiszen az euróval szemben jelenleg a 285-ös szint közelében álló magyar deviza erősödését prognosztizálják az utolsó negyedévre. Az átlagos prognózis 276 forint az év utolsó három hónapjára, és csupán egyetlen brókercég véli úgy, hogy a 300 forintot is elérheti a kurzus. A Morgan csütörtöki elemzésében 280 forintot jósol az utolsó negyedév átlagában, ami szintén erősebb a mostani árolyamnál. Ráadásul a forint esetében sem elképzelhetetlen gyors javulás: a jövő év második negyedévére már 268 forintra csúszott vissza az elemzők becslése.

Amennyiben tehát igazuk lesz a szakértőknek, az azt jelentheti, hogy a frank mostani történelmi csúcsdöntései már nem tartank sokáig, és jövőre ha nem is sokkal, de azért egy a mostaninál jóval alacsonyabb szint mellett stabilizálódhat az árfolyam. Amennyiben ugyanis bejönnek az előrejelzések, akkor az év utolsó három hónapjában egy svájci frankért 207,50 forintot kell majd fizetni átlagban, míg jövőre a második negyedévben már csak 198,5 lesz az átlagos ár.

Az egyes gazdasági és pénzügyi törvényeket módosító saláta-törvénycsomag része a devizahitelhez kapcsolódó jelzálogjogok korlátozása. Amennyiben a parlament elfogadja a javaslatot, korlátozást a hatálybalépését követően megkötött jelzálogjog alapítására irányuló szerződésekre kell alkalmazni.

A módosító javaslat célja a devizakölcsönök terjedésének megállítása, az ügyfelek túlzott eladósodásának megelőzése, hogy a bajbajutottak száma ne gyarapodjon. Az árfolyam-ingadozás miatt megnövekedett törlesztő-részletek következtében a devizakölcsönösök széles köre került pénzügyileg nehéz helyzetbe. A természetes személyek túlzott eladósodottsága az esetek egy részében a kölcsönök bedőlésével járt, amely a fedezetül szolgáló ingatlanok áron aluli elárverezéséhez, kilakoltatásokhoz vezetett – indokolja a törvénymódosítást a javaslat.

Ezért a törvényjavaslat általános korlátozó szabályozást helyez el a Polgári Törvénykönyvben, mely szerint természetes személy – ide nem értve az egyéni vállalkozót – devizában nyilvántartott, vagy nyújtott (deviza alapú) kölcsönszerződéséből keletkező hitelezői követelés biztosítására, természetes személy tulajdonában álló ingatlanon, vagy ingatlannak természetes személy tulajdonában lévő tulajdoni illetőségére jelzálogjog nem alapítható, a felek ettől eltérő rendelkezése semmis. Tekintettel arra, hogy a nemzetközi magánjog szabályai alapján a kölcsönszerződésekre nem minden esetben a magyar jog, tehát a Ptk. lesz alkalmazandó, ezért a javaslat a nem magyar jog szerint nyújtott devizakölcsönhöz kapcsolódó jelzálogjog bejegyezését is megtiltja.

Az ingatlannyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvényt is módosítja a jogszabály, eszerint az ingatlan-nyilvántartásba nem jegyezhető be természetes személy tulajdonában álló ingatlanra, vagy ingatlannak természetes személyt megillető tulajdoni hányadra olyan jelzálogjog, amelyet természetes személy – ide nem értve az egyéni vállalkozót – devizában nyilvántartott, vagy nyújtott (deviza alapú) kölcsönszerződéséből keletkező hitelezői követelés biztosítására alapítottak. Ez nem akadálya az ingatlan-nyilvántartásba már bejegyzett jelzálogjog jogosultja személyében történő változásbejegyzésnek (kölcsönkiváltás), valamint a már fennálló hitelezői követelés biztosítékául szolgáló ingatlanra bejegyzett jelzálogjog törlésével egyidejűleg másik felajánlott ingatlanra alapított a korábbinál nem terhesebb jelzálogjog (fedezetcsere) bejegyzésének.