A komplex technológiai fejlesztésen, korszerűsítésen alapuló vállalkozásfejlesztési projektek célja a vállalkozások jövedelemtermelő képességének növelésén keresztül:
1. Innovációs, adaptációs képességének erősítéséhez;
2. Vállalkozások által előállított hozzáadott érték növeléséhez;
3. Környezetvédelmi, energia- és anyagtakarékossági célokhoz;
4. Piacra jutáshoz kapcsolódó technológiai fejlesztés megvalósítása.

A pályázat meghirdetésekor a támogatásra rendelkezésre álló tervezett keretösszeg 6 milliárd forint a 2010. évre.
Jelen pályázati kiírás forrását az Európai Regionális Fejlesztési Alap és a Magyar Köztársaság költségvetése társfinanszírozásban biztosítja.

Jelen pályázati konstrukcióra pályázhatnak:
- kettős könyvvitelt vezető gazdasági társaságok (kivéve nonprofit gazdasági társaságok),
- szövetkezetek,
- SZJA hatálya alá tartozó egyéni vállalkozók.

A pályázatban támogatható tevékenységek:
1. Eszközbeszerzés, amennyiben megfelel az induló beruházás fogalmának:
- technológiai fejlesztést eredményező új eszközök beszerzése,
- szállítás és üzembe helyezés,
- betanítás (közvetlenül az eszközhöz kapcsolódva),
- az eszközök felszerszámozásához az új szerszámok, új kiegészítő berendezések költsége, amennyiben alkalmassá teszi a meglévő gépet új termékek előállítására vagy kapacitásbővülést eredményez.
2. Infrastrukturális és ingatlan beruházás, amennyiben megfelel az induló beruházás fogalmának:
- infrastruktúra építése, fejlesztése,
- ingatlan építése, bővítése, fejlesztése, átalakítása.
3. Eszközbeszerzéshez kapcsolódó ingatlan bérleti díja a megvalósítás időszakában, a pályázat benyújtását követően maximum 12 hónapra, (azaz a bérleti díj összege maximum 365 napra szólhat, amennyiben a bérleti díj záró dátuma korábbi, mint a projekt fizikai befejezésének dátuma).
4. Az eszközbeszerzéshez kapcsolódó gyártási licenc, gyártási know-how beszerzések.
5. Információs technológia-fejlesztés, beleértve az on-line megjelenés, e-kereskedelem és egyéb e-szolgáltatások, modern vállalatirányítási és termelési környezet kialakításához kapcsolódó komplex vállalati infokommunikációs fejlesztések, üzleti alkalmazások támogatását is:
- hardver,
- szoftver (beleértve: alapszoftver, speciális egyedi fejlesztésű szoftver),
- betanítás (közvetlenül a szoftverhez kapcsolódóan).
- domain név regisztráció és a hozzá tartozó webtárhely egyszeri díja
6. Piacra jutás támogatása:
- piaci megjelenés (vásárokon, kiállításokon való részvétel),
- marketingeszközök elkészítése, beszerzése.
7. Vállalati HR fejlesztés:
- munkavállalók képzése (tanfolyamok, tréningek, képzések, idegen nyelvi, informatikai oktatás).
8. Tanácsadás igénybevétele az alábbi támogatott tanácsadási területeken:
- vállalati stratégiai tanácsadás,
- szervezetfejlesztési tanácsadás,
- menedzsmentfejlesztési tanácsadás,
- vállalati folyamatmenedzsment támogatása,
- on-line megjelenéshez, e-kereskedelemhez kapcsolódó tanácsadás,
- technológiai fejlesztési tanácsadás,
- marketing tanácsadás, piackutatás, igényfelmérés,
- logisztikai tanácsadás,
- a horizontális célok (esélyegyenlőség és környezeti fenntarthatóság) érvényesítéséhez kapcsolódó tanácsadás.
9. Minőség-, környezet- és egyéb irányítási, vezetési, hitelesítési rendszerek, szabványok bevezetése és tanúsíttatása:
- ISO 9001 szabvány előírása szerinti minőségirányítási rendszer bevezetése és tanúsíttatása,
- ISO 14001 követelményeknek megfelelő környezetközpontú irányítási rendszer bevezetése és tanúsíttatása,
- EMAS környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszer bevezetése, hitelesítése és nyilvántartásba vétele,
- ISO/TS 16949; QS 9000, VDA járműipari beszállítói követelményeknek megfelelő rendszer bevezetése és tanúsíttatása,
- AQAP 2110/2120, valamint AQAP 150 és 160 szerinti NATO beszállítói követelményeknek megfelelő minőségirányítási rendszer bevezetése és tanúsíttatása,
- ISO 13485 szabvány előírása szerinti speciális orvostechnikai többletkövetelményeket tartalmazó minőségirányítási rendszer bevezetése és tanúsíttatása,
- Élelmiszer-biztonsági rendszer szabványok (BRC, EFSIS, IFS, ISO 22000) bevezetése és tanúsíttatása,
- MSZ 28001 (OHSAS 18001) szerinti munkahelyi egészségvédelem és biztonság irányítási rendszer bevezetése és tanúsítása,
- ISO 27001:2005, informatikai biztonsági menedzsment követelményeknek megfelelő irányítási rendszer bevezetése és tanúsíttatása,
- ISO/IEC 15408:1999 (Common Criteria 2.1) informatikai rendszerek fejlesztéséhez kapcsolódó menedzsment követelményeknek megfelelő irányítási rendszer bevezetése és tanúsíttatása,
- ISO/IEC 20000 informatikai szolgáltatás menedzsment követelményeknek megfelelő irányítási rendszer bevezetése és tanúsíttatása,
- COBIT3 informatikai rendszerek fejlesztéséhez kapcsolódó menedzsment követelményeknek megfelelő irányítási rendszer bevezetése és tanúsíttatása,
- ISO/IEC 17025 szerinti vizsgáló- és kalibráló laboratóriumi rendszer akkreditálása,
- MSZ EN 45011:1999 (Terméktanúsítási rendszereket működtető szervezetekre vonatkozó általános követelmények) szerinti terméktanúsítási rendszer bevezetése és akkreditálása,
- MSZ EN ISO/IEC 17020:2005 (Ellenőrző szervezetek felkészültségének általános követelményei) szerinti ellenőrzési rendszerek bevezetése és akkreditálása,
- MSZ EN ISO/IEC 17024:2003 (A személyek tanúsítását irányító tanúsítási szervekre vonatkozó általános feltételek) szerinti személyzettanúsítási rendszer bevezetése és akkreditálása,
- TAPA FSR High-tech rakományok szállításával, raktározásával kapcsolatos biztonsági előírások teljesítésének megfelelő irányítási rendszer bevezetése és tanúsíttatása,
- ISO/PAS 28000 ellátási lánc biztonságtechnikai irányítási rendszer bevezetése, auditálása és tanúsíttatása,
- TickIT szoftvertermékek kifejlesztésének, terjesztésének, adatbázisok üzemeltetésnek és tájékoztatási szolgáltatások minőségirányító rendszerének bevezetése, auditálása és tanúsíttatása,
- EN 16001 Energiairányítási rendszer bevezetése és tanúsíttatása;
- Kozmetikumok helyes gyártási gyakorlatának MSZ EN ISO 22716:2008 szabvány szerinti rendszerének bevezetése és tanúsíttatása;
- MSZ EN ISO 3834-2: 2006 Fémek ömlesztőhegesztésének minőségirányítási követelményei. 2. rész: Teljes körű minőségirányítási követelmények,
- MSZ EN ISO 3834-3: 2006 Fémek ömlesztőhegesztésének minőségirányítási követelményei. 3. rész: Általános minőségirányítási követelmények,
- MSZ EN ISO 3834-4: 2006 Fémek ömlesztőhegesztésének minőségirányítási követelményei. 4. rész: Alapvető minőségirányítási követelmények,
- MSZ EN 15038: 2006 Fordítási szolgáltatások. A szolgáltatások követelményei,
- MSZ EN 13816:2002 Szállítás. Logisztika és szolgáltatás. Tömegközlekedés.
A szolgáltatás minőségének fogalmai, célja és mérése.

A hazai, kutatás-fejlesztési (k+f) tevékenységgel összefüggő adókedvezmények köre nemzetközi szinten is kiemelkedő, bár sok hazai vállalat mégsem él az igénybe vehető kedvezményekkel, mert nem ismeri azokat.

A k+f tevékenységhez kapcsolódó, elismert költségek aránya nemzetközi tapasztalatok szerint az iparágtól függően akár a társaságok teljes árbevételének 20 százalékát is elérheti. Ez az arány akár Magyarországon is hasonló lehet, a vállalatok azonban gyakran csupán a töredékét használják ki a kutatás-fejlesztés kapcsán felmerülő lehetőségeknek, így az ezzel összefüggő adókedvezményeknek is.

Ennek oka a szakértő szerint az lehet, hogy sok vállalkozás nincs tisztában azzal, pontosan mi is számít k+f-nek, így sokan azt sem tudják, saját tevékenységeik közül mi minősülhet kutatás-fejlesztésnek. A kérdés eldöntésében segítséget jelenthet az OECD úgynevezett Frascati-kézikönyve, amely iparágakra bontva tartalmaz részletes útmutatást a kutatás-fejlesztési tevékenységek azonosításához; egy 2010 januárjában életbe lépett magyar jogszabályváltozás is a kézikönyvet jelöli meg hivatkozási alapként a k+f tevékenységek vonatkozásában.

Szoftverfejlesztők után extra kedvezmény

Kis- és középvállalatok esetében ez a kedvezmény egy speciális szabálynak köszönhetően tovább növelhető, méghozzá a vállalat által alkalmazott szoftverfejlesztők bérköltségének 15 százalékával. Ennek megfelelően a szoftverfejlesztő tevékenységet végző dolgozóknak kifizetett bérköltség összesen 25 százaléka (10+15 százalék) után vehető igénybe az adókedvezmény, négy évre egyelő arányban, “lépcsőzetesen” elosztva úgy, hogy a 25 százalékos plafon a negyedik év végére érhető el.

A társasági adó törvény elég széles spektrumot határoz meg arra nézve, hogy ki sorolható a szoftverfejlesztők közé: ide tartozik mindenki, aki szakirányú egyetemi vagy főiskolai oklevéllel rendelkezik és szoftvereket, adatbázisokat kutat, tervez vagy fejleszt, illetve programokat, “rutinokat” ír, tesztel, vizsgál. Habár ezt a törvény nem írja elő kötelező jelleggel, a kedvezmény igénybe vétele esetén hasznos, ha a vállalat egyértelműen bemutatja az általa alkalmazott szoftverfejlesztők tevékenységét a munkaköri leírásukban, vagy például részletes munkaidő-nyilvántartást készít ezeknél a munkatársaknál.

Fontos lehet a kis- és közepes méretű vállalatok számára az a 2010. január 1-jével életbe lépett adótörvény-változás is, amelynek értelmében az iparűzési adó alapja csökkenthető a k+f tevékenység közvetlen költségével. Ez azt jelenti, hogy a korrigált forgalom jellemzően 2 százaléka körüli iparűzési adó alapja az eladott áruk beszerzési értékén, az anyagköltségen és a közvetített szolgáltatások értékén felül immár a kutatás-fejlesztés közvetlen költségével is csökkenthető.

Akár nullázhatják az iparűzési adót

A nagyvállalatok mellett mindez a sok kutatás-fejlesztési tevékenységet végző kis-, és közepes méretű vállalatok számára is komoly lehetőséget jelenthet, hiszen az ilyen profilú cégek költségeinek jelentős hányadát általában a k+f költség teszi ki. Ezek a vállalatok iparűzési adóalapjukat az eladott áruk beszerzési értéke, az anyagköltség és a közvetített szolgáltatások értéke mellett egy jelentős összegű k+f költség levonásával gyakorlatilag szinte nullára csökkenthetik, ami egy közepes méretű vállalat esetén sokszor több millió forintos megtakarítást jelenthet.