A lakóház építésére alkalmas telek megvásárlása, továbbá – értékhatártól függően – a vállalkozó által épített lakás megszerzése illeték mentes lehet, a 35. év alattiaknak pedig illetékkedvezmény járhat – írja a Nemzeti Adó- és Vámhivatal tájékoztatójában.

Illetékmentes a lakóház építésére alkalmas telektulajdonnak (tulajdoni hányadnak), valamint ilyen ingatlanon alapított vagyoni értékű jognak a megszerzése, ha a vagyonszerző az ingatlanon a szerződés illetékkiszabásra történő bemutatásától számított négy éven belül lakóházat épít, és a felépített lakóházban a lakás(ok) hasznos alapterülete eléri a településrendezési tervben meghatározott maximális beépíthetőség legalább 10 százalékát.

A lakóház felépítését a lakóházépítésre meghatározott 4 éves határidő lejártát megelőzően kiadott használatba vételi engedély igazolja.

Amennyiben a vagyonszerző több telket vásárolt, és mindegyik esetében vállalta lakóház felépítését, majd a telkeket utóbb egyesítette, az illetéket az adóhatóság akkor törli, ha az új telek esetén a felépített lakóházban a lakás(ok) hasznos alapterülete eléri a településrendezési tervben meghatározott maximális beépíthetőség legalább 10 százalékát.

Ellenkező esetben valamennyi telek után meg kell fizetni az illetéket és a késedelmi pótlék összegét is. Ha a vagyonszerző a megszerzett telket utóbb megosztja, az adóhatóság a felfüggesztett illetékből csak azt az illetéket törli, amely arra a megosztás során létrejött telekre esik, amelyen a lakóház felépült, feltéve, hogy a felépített lakóházban a lakás(ok) hasznos alapterülete eléri a településrendezési tervben meghatározott maximális beépíthetőség legalább 10 százalékát. Az illeték fennmaradó részét késedelmi pótlékkal növelt összegben kell megfizetni.

Ha a maximális beépíthetőség az illetékkötelezettség keletkezésének időpontjában és a használatbavételi engedély kiadásának időpontjában eltérő, a kettő közül a vagyonszerzőre összességében kedvezőbbet kell figyelembe venni.

Azokban a 2004. október 1. és 2009. május 31. között illetékkiszabásra bejelentett vagy más módon az állami adóhatóság tudomására jutott vagyonszerzési ügyekben, melyekben a vagyonszerző az igénybe vehető mentesség érdekében lakóház felépítését vállalta, a feltétel teljesítésének határideje, illetve az illeték felfüggesztésének időtartama – a vagyonszerző erre irányuló kérelme esetén – az illetékkiszabásra bejelentést követő 6 év.

A kérelem előterjesztésének határideje, ha a lakóház felépítésére nyitva álló határidő: a) 2008. október 1. és 2010. január 15. között járt le, 2010. január 31., b) 2010. január 15-ét követően járna le, a lakóház felépítésére nyitva álló határidő lejárta.

Amennyiben a lakóház felépítésére nyitva álló határidő már lejárt, és az eredetileg vállalt határidő elmulasztására tekintettel az illeték késedelmi pótlékkal növelt összegét a vagyonszerző megfizette, annak visszatérítéséről az állami adóhatóság az adóvisszatérítés szabályai szerint gondoskodik.

Vajon megéri-e most a budapesti lakáspiaci árak mélypontja környékén lakásba fektetni a családi örökséget vagy a félre tett tartalékokat?

Első körben érdemes lefektetni olyan, a nagy átlagot reprezentáló alapvetéseket, miszerint a lakás típusú befektetések, vagyis a pénzünk egy olyan lakásba való befektetése, amit piaci körülmények között hasznosítunk, illetve a későbbiekben értékesítünk, az egyik legkonzervatívabb befektetési forma a piacon. Emellett az is fontos, hogy egy átlagember számára elérhetetlen indulótőkét követel akár már egy második lakás hitelfelvétel nélküli megvásárlása is, így számukra legjobb esetben is csak nagyobb bankkölcsön bevonásával lehetne kivitelezhető ez a típusú befektetés, ami viszont mint később kiderül, a jelenlegi feltételek mellett kifejezetten ráfizetéses opció lenne. Egyszóval a megfelelő hozamot is biztosító befektetési típusú lakásvásárlás alapvetően azok játéka, akik képesek akár zsebből kifizetni egy lakás teljes vételárát.

Ez év augusztus 14-étől, a hatálybalépéstől (de ez érinti a folyamatban lévő, 2010. július elsejéig jogerőre nem emelkedett hagyatéki ügyeket is) nem kell öröklési és ajándékozási illetéket fizetni az egyenes ági (szülők, gyermekek, nagyszülők, unokák, függetlenül attól, hogy a kapcsolat az örökhagyóval, ajándékozóval vér szerinti vagy örökbefogadáson alapul) rokonoknak – mondja ki a módosítást tartalmazó 2010. évi XC. törvény.

A teljes illetékmentesség azonban nem terjed ki a házastársra, az oldalági rokonokra – többek között a testvérekre -, valamint a mostoha- és a nevelt gyermekekre, a mostoha- és nevelőszülőkre, akik azonban továbbra is élhetnek a már meglévő kedvezményekkel – például a lakóingatlanra vonatkozó özvegyi illetékmentességgel, a személyenkénti 20 millió forintos örökrészig terjedő illetékalap-mentességgel, illetve a hatályban maradt kedvezőbb illetékmérték lehetőségével.

Az öröklési illeték mértékét a rokonsági fok és – az öröklési illeték alapjául szolgáló – vagyon értéke alapján határozzák meg (lásd a táblázatokat a cikk alatt).

Az öröklési illeték alapjának kiszámításánál le kell vonni a hagyatékot terhelő költségeket, például az örökhagyó által az örökölt ingatlanra fennmaradt tartozást, a hagyatéki eljárás során felmerülő költséget stb.

Az új szabályoknak megfelelően a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező cégben fennálló vagyoni betétnek a kapcsolt vállalkozások közötti átruházása is mentesül az illetékfizetés alól. A termőfölddel kapcsolatos változás lényege, hogy mentes lett az ajándékozási illeték alól a termőföldről szóló törvény 3. paragrafusában meghatározott mezőgazdasági termelők – egyéni vállalkozó, őstermelő, családi gazdálkodó – által gazdaságátadási támogatás igénybevétele érdekében a közeli hozzátartozóval megkötött szerződésben a termőföld, a tanya és a mezőgazdasági termelő tevékenységhez szükséges művelés alól kivett terület, építmény (magtár, istálló stb.) tulajdonának, illetve vagyoni értékű jognak a megszerzése.

Az egyes gazdasági és pénzügyi törvényeket módosító saláta-törvénycsomag része a devizahitelhez kapcsolódó jelzálogjogok korlátozása. Amennyiben a parlament elfogadja a javaslatot, korlátozást a hatálybalépését követően megkötött jelzálogjog alapítására irányuló szerződésekre kell alkalmazni.

A módosító javaslat célja a devizakölcsönök terjedésének megállítása, az ügyfelek túlzott eladósodásának megelőzése, hogy a bajbajutottak száma ne gyarapodjon. Az árfolyam-ingadozás miatt megnövekedett törlesztő-részletek következtében a devizakölcsönösök széles köre került pénzügyileg nehéz helyzetbe. A természetes személyek túlzott eladósodottsága az esetek egy részében a kölcsönök bedőlésével járt, amely a fedezetül szolgáló ingatlanok áron aluli elárverezéséhez, kilakoltatásokhoz vezetett – indokolja a törvénymódosítást a javaslat.

Ezért a törvényjavaslat általános korlátozó szabályozást helyez el a Polgári Törvénykönyvben, mely szerint természetes személy – ide nem értve az egyéni vállalkozót – devizában nyilvántartott, vagy nyújtott (deviza alapú) kölcsönszerződéséből keletkező hitelezői követelés biztosítására, természetes személy tulajdonában álló ingatlanon, vagy ingatlannak természetes személy tulajdonában lévő tulajdoni illetőségére jelzálogjog nem alapítható, a felek ettől eltérő rendelkezése semmis. Tekintettel arra, hogy a nemzetközi magánjog szabályai alapján a kölcsönszerződésekre nem minden esetben a magyar jog, tehát a Ptk. lesz alkalmazandó, ezért a javaslat a nem magyar jog szerint nyújtott devizakölcsönhöz kapcsolódó jelzálogjog bejegyezését is megtiltja.

Az ingatlannyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvényt is módosítja a jogszabály, eszerint az ingatlan-nyilvántartásba nem jegyezhető be természetes személy tulajdonában álló ingatlanra, vagy ingatlannak természetes személyt megillető tulajdoni hányadra olyan jelzálogjog, amelyet természetes személy – ide nem értve az egyéni vállalkozót – devizában nyilvántartott, vagy nyújtott (deviza alapú) kölcsönszerződéséből keletkező hitelezői követelés biztosítására alapítottak. Ez nem akadálya az ingatlan-nyilvántartásba már bejegyzett jelzálogjog jogosultja személyében történő változásbejegyzésnek (kölcsönkiváltás), valamint a már fennálló hitelezői követelés biztosítékául szolgáló ingatlanra bejegyzett jelzálogjog törlésével egyidejűleg másik felajánlott ingatlanra alapított a korábbinál nem terhesebb jelzálogjog (fedezetcsere) bejegyzésének.

Balaton környékiek állítják, hogy a kereslet most már folyamatosan élénkül a régiós piacon, egyesek viszont még mindig csak negatívumokról tudtak beszámolni. Bár az eladók közül, akik megtehetik, még mindig a racionálisnak tűnő kivárásra játszanak, a vevők egyértelműen érzik, hogy a balatoni ingatlanpiac árszintje mostanában éri el a tényleges mélypontját. Egyes esetekben találkozhatunk 30-40%-os kínálati áreséssel is, amiben pedig még mindig benne van a mostanában szokásos 5-15% közötti alkupotenciál.

A Balatonon ingatlant keresők döntő többsége budapesti lakos, akik elsősorban üdülés-nyaralás céljából vesznek itt ingatlant. A vevők további 20-30%-át a helyi lakosok adják, míg a külföldiek mindössze 5-10%-ot képviselnek, ám ők is túlnyomórészt külföldön élő magyarok. Az “igazi” külföldi érdeklődők nagyrészt hollandok, esetenként dánok, svédek. A cég elemzője két nagyobb vásárlói csoportot különböztet meg: azokat, akik befektetési szándékkal keresnek ingatlant, illetve azon vevőket, akik saját használatra keresnek balatoni nyaralót. “Az elmúlt hónapokban nagyobb számban jelentek meg az üzleti szemléletű vevők, akik jó áron keresik a biztos befektetéseket. Õk sokszor csalódnak, hiszen a Balatonon nem jellemző a megszorult eladók kényszerértékesítése, túlkínálat esetén sem csökken a ritkább, egyedibb ingatlanok ára.”

Az optimistább állásponton lévő és derűlátó ingatlanosok mellett azért akadnak olyanok is akik nem tudnak beszámolni semmiféle pozitív változásról sem. Bár az erősödő keresletet ők is érzik, a forgalmukban ez egyáltalán nem jelentkezik. Véleményük szerint az árak ténylegesen elérték a lehetséges szint alját, és annak ellenére, hogy így sincs forgalmuk az árak emelkedését prognosztizálják.

A többségi állásfoglalásra alapozva elmondható, hogy a balatoni nyaralópiacon egy befektetői szempontból jó beszállási pontnak számító állapot alakult ki, ahol egyes esetekben szinte telekáron, vagy az alatt lehet hozzájutni az ingatlanokhoz. Ez persze csak a gyengébb és egyes közepes elhelyezkedésű és állapotú telkekre és épületeikre igaz, mivel a felső közép és luxus kategória árai, egyes kivételeket leszámítva, a bennük rejlő potenciál miatt nem nagyon akarják megadni magukat. A nehézkes hitelfelvétel miatt “rengeteg” készpénzes vásárlóval lehet találkozni, akik azonban minden megpróbálják kihasználni az alkupozíciójukban rejlő előnyöket.