2010. június óta a tartozások behajtásához szükséges fizetési meghagyásokkal  már nem a bíróságok, hanem a közjegyzők foglalkoznak, akik egy elektronikus felületen, automatizált módon indítanak eljárást. Emiatt a végrehajtók a korábbinál jóval hamarabb kopogtathatnak az adósok ajtaján: olyan ügyekre kerülhet pont két hónap alatt, amelyek korábban a bíróságon akár évekig elhúzódtak.

A közjegyzők a kérelem jogosságát nem vizsgálják, három napon belül –papíralapú, vagy szóbeli bejelentésnél 15 napon belül- kibocsátják a fizetési meghagyást. Ha a címzett átveszi az erről szóló tértivevényes levelet, tizenöt napja marad arra, hogy ellentmondjon – ilyen esetben az ügy átalakul perré. Amennyiben nem érkezik reakció, a fizetési meghagyás jogerőre emelkedik, és a közjegyzők végrehajtási záradékkal látják el, így az ügyfél olyan okiratot kap, amihez korábban hosszú hónapokig, vagy évekig elhúzódó perek végén juthatott hozzá: feljogosítja a végrehajtót a jóváhagyott követelés érvényesítésére.

Ne várja meg a végrehajtót!
Forduljon hozzán bizalommal!

A vállalkozások életében egyre fontosabb szerepet töltenek be az állami támogatások, amelyekkel az állam és az önkormányzatok kiemelt gazdaságpolitikai célok mentén ösztönöznek bizonyos tevékenységeket, beruházásokat.

Állami támogatáshoz a legkülönbözőbb formában lehet jutni: a vállalkozások részesülhetnek vissza nem térítendő támogatásban vagy adókedvezményben, kaphatnak tőkeinjekciót vagy állami garanciát, illetve gyakran az is előfordul, hogy a piacinál kedvezőbb feltételekkel jutnak ingatlanhoz, infrastruktúrához vagy hitel-garanciához. A cégek természetesen – különösen a világgazdasági válság kirobbanása óta – a lehető legnagyobb támogatás megszerzésében érdekeltek, és az állam és az érintett önkormányzatok is gyakran hajlandóak jelentős támogatást nyújtani egy projekt, beruházás megszerzése érdekében.

Az állami szervekkel vagy az érintett önkormányzatokkal folytatott tárgyalások során a felek azonban sokszor nem fordítanak kellő figyelmet arra, hogy a támogatás összhangban van-e az Európai Unió állami támogatásokra vonatkozó szabályaival. Ennek oka többnyire az, hogy a kedvezményezettek vélelmezik a támogatás jogszerűségét, és gyakran fel sem merül, hogy a megállapodás alaposabb vizsgálatára lenne szükség. Márpedig a cégek számára létfontosságú, hogy tisztában legyenek azzal, hogy milyen mértékű állami támogatást kapnak, hogy a támogatás összhangban van-e az állami támogatásokra vonatkozó uniós szabályokkal, illetve, hogy a támogatáshoz szükséges-e az Európai Bizottság jóváhagyása. Ha ugyanis egy vállalkozás az uniós szabályokkal összeegyeztethetetlen támogatásban részesül, vagy a Bizottság jóváhagyása nélkül kap jogellenes támogatást, az Európai Bizottság akár panaszra, akár saját információi alapján vizsgálatot indíthat, és elrendelheti a támogatás büntetőkamattal történő visszafizetését. Ráadásul, ha a cég egy versenytársának szúr szemet a jogellenes támogatás, akkor a versenytárs nem csak panasszal élhet a Bizottságnál, hanem akár bíróság előtt is követelheti a jogellenes támogatás visszafizetésének elrendelését.

A vagyonosodási vizsgálatokkal kapcsolatosan is túlzóak az elvárások az Alkotmánybírósággal szemben. A döntés el?tt kevesen értették meg (néhányan a döntés után sem), hogy önmagában az ingatlanadó bevezetése nem alkotmányellenes. A jogbizonytalanságot a konkrét megvalósítás jelentheti. Ugyanígy, önmagában a vagyonosodási vizsgálatokat lehet?vé tev? jogszabályok sem alkotmányellenesek. A probléma a hatályos jogszabályi környezet eltér? értelmezéséb?l, pontatlan megfogalmazásából adódhat. A jelenlegi szabályozás annyira sz?kszavú, hogy ennek értelmezése a jogi ismereteken túl egyéb speciális ismereteket is feltételez. Különbséget kell tenni a „pénzforgalmi szemlélet” és a „készpénzforgalmi szemlélet” között. Ez már számviteli ismereteket is igényel a jogi ismeretek mellé. Különbséget kell tudni tenni a „bevétel”, „kiadás” fogalmak köznapi használata és a jogszabályban meghatározott fogalma között. Olyan fogalmakat is ismerni kellene, mint például id?soros pénzforgalmi mérleg.

Az adóhatóság által kidolgozott módszertan alapja, hogy az adózó pénztárcája szemszögéb?l vizsgálódik. Ez a készpénzforgalmi szemlélet. Keveseknek t?nik fel, hogy ilyen az adójogszabályokban nem létezik. Az „igazi” bevétel az APEH szerint a bankszámláról történ? készpénzfelvétel. Csakhogy a személyi jövedelemadó törvény szerint „Bevétel a magánszemély által bármely jogcímen és bármely formában mástól megszerzett vagyoni érték”. Tehát a törvény értelmében a bankszámlára utalt jövedelem is bevétel, de nem bevétel a saját bankszámláról felvett készpénz, mert azt nem mástól szereztük meg. Ugyanígy az anyagi jogszabályokkal ellentétes az APEH által vélelmezett kiadás fogalma is: a bankszámláról készpénzfelvétel. A kiadás, vagyon fogalmát eltér? rendelkezés hiányában az Illetéktörvény vagyon fogalma alatt találjuk meg. Ez a pénzeszközt az ingó vagyon fogalmába sorolja. Az Illeték törvény szerint nem jár vagyonváltozással a készpénz befizetés a saját bankszámlára és fordítva, mert az az ingó vagyonban (pénzeszközben) változást nem jelent.

A törvény értelmében az áthárított (vagyis bevallott) áfa összegének erejéig kezesi felel?sség terheli a vev?t, ha a beszerzés, igénybevett szolgáltatás ellenértékét az eladó (szolgáltatásnyújtó) felé nem fizette meg. Az eladó ilyenkor pont azért nem tudja adófizetési kötelezettségét teljesíteni, mert a fizetend? áfa fedezetét nem kapta meg. A törvény szerint az adó fedezetét az adóhatóság a kezesként megjelölt vev?t?l is követelheti. Ugyanez az el?írás akkor is, ha az ellenérték megfizetettnek min?sül ugyan, de azt az eladó – vélhet?en kényszerb?l – „barterben” volt kénytelen elfogadni, vagyis pénzt még annyit se kapott, hogy abból legalább az áfa befizethet? legyen. A törvény még ekkor sem várja el, hogy az eladó a kapott fedezetet pénzzé tegye, továbbra is a vev?n tartja kezesi felel?sséget. Az épít?ipari körbetartozások kapcsán els?sorban a 2008 el?tti és az azt követ?en egyenesen adózó tételek esetén merül fel a vev?i kezesség. A fordított áfa az építési engedélyes beruházások esetén kikapcsolta az adót, így a probléma nagyságrendekkel mérsékl?dött. Problémát jelent azonban továbbra is a fuvarozók, anyagszállítók számára az, ha a megrendel?jük nem, vagy csak jelent?s késedelemmel fizet.