Megszűnik 2012 után a válságadó – szögezte le Szijjártó Péter szerdán . A kormány az érintett ágazatok szereplőivel tárgyalásokat folytat majd “egy új szabályozásról”. A miniszterelnök szóvivőjének szavaiból az olvasható ki, hogy ez az új szabályozás rendelkezik majd a 2012 utáni különadók összegéről is.  forrás: Portfolió

“A válságadók, amelyek azoknak az ágazatoknak a közteherviselésbe való bevonására szolgálnak, amelyek az elmúlt időszakban nem kaptak lehetőséget arra, hogy arányos módon vegyenek részt a közteherviselésben, három évre, 2010-re, 2011-re és 2012-re szólnak, ezután megszűnnek” – fogalmazott a miniszterelnök szóvivője.

Hozzátette egyúttal, hogy a kormány tárgyalásokat fog folytatni ezen ágazatok szereplőivel egy új szabályozásról.

“Egy új szabályozást szeretnénk majd létrehozni és a jelenlegi becsléseink szerint ez az új szabályozás a jelenlegi válságadókból befolyó bevételnek körülbelül a felét fogja jelenteni bevételként a költségvetés számára” – mondta.

A részleteket firtató kérdésre annyit közölt, hogy az új szabályozás az érintett ágazatok arányos közteherviselésben való részvételét lesz hivatott szolgálni; hogy ez milyen formában történik meg, arról még tárgyalni kell.

Miről is van szó?

Ahogyan arról szerda reggel a Portfolio.hu virtuális hasábjain beszámoltunk, a 2011-re benyújtott költségvetés fejezeti indoklásában szereplő gazdaság- és költségvetés-politikai kitekintés mérlegéből az derül ki, hogy mégsem tűnnek el a különadók Magyarországon 2012 után.

Kopits György, a Költségvetési Tanács elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a 2011-es költségvetés apró betűs részében az áll, hogy a brutális különadókat 2014-ben is kivetnék annak ellenére, hogy korábban azt ígérték, legfeljebb 2-3 évig maradnak a rendszerben.

A kormány beterjesztette az Országgyűlésnek a Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot.

A javaslat azokat a törvénymódosítási javaslatokat tartalmazza, amelyek összefüggnek a 2011. évi költségvetési törvénnyel, illetve az abban foglalt előirányzatok megalapozásával, vagy összefüggnek az államháztartás működésével.

Ennek megfelelően a legterjedelmesebb része az államháztartási törvény egyes pontjainak megváltoztatását tartalmazza, hozzáigazítva az előírásokat a költségvetésben hozott változásokhoz, illetve változtatva bizonyos eljárási rendeken, például az európai uniós pénzekkel kapcsolatos eljárási szabályokon.

Ugyancsak érvényesíti a javaslat azokat a módosításokat a törvényben, amely a korábban meghozott intézkedésekből, például az állami vagyonkezelés rendszerében hozott változásokból fakadnak.

A javaslatcsomag másik meghatározó eleme az önkormányzati törvényt módosítja, több ponton is illeszkedve az ezen a területen meghozott változtatásokhoz: egyebek között a kerületek és a főváros forrásmegosztásának, vagy a körjegyzőségek működésének területén.

A javaslat a több módosításra javasolt jogszabály között szerepelteti a közoktatási és a felsőoktatási törvényt is.

Ugyancsak módosítaná a javaslat az illetéktörvényt, biztosítva, hogy a humánszolgáltatásokat ellátó egyházi és nem állami fenntartók esetében az eddigi, csak bizonyos feltétel megléte esetén érvényes illetékmentesség mindig járjon a szervezeteknek.

Ugyancsak változást jelentene az illetékeknél, hogy az építési (továbbépítési) engedélyezési eljárásban bevezetnének egy 5000 forintos alapilletéket, ezzel minden építmény építési engedélyezésének illetéke ezzel az összeggel emelkedne.

A javaslatban megjelenik több módosítás is, amely a társadalombiztosítási rendszert érinti, egyebek között biztosítja, hogy a Nyugdíjbiztosítási Alap részére 2011-ben az államháztartás helyzetét kiegyensúlyozó alap teljesítse a szolgálati nyugellátás, valamint a szolgálati rokkantsági nyugdíj járulékfizetéssel nem fedezett többletköltségeinek, továbbá egy meghatározott kör, példál a GYES-en, GYET-en lévők vonatkozásában a nyugdíjbiztosítási járulék fizetését.

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló jogszabályban a javaslat rendezné a prémiumévek programmal összefüggésben azok helyzetét (1951-es vagy későbbi születésű férfiak és az 1954-es vagy későbbi születésű nők), akik abban a tudatban léptek be a programba az előrehozott öregségi nyugdíj előtti 5 évben, hogy az előrehozott öregségi nyugdíjuk összege megegyezik a teljes összegű öregségi nyugdíjjal, amire a hatályos jogszabály nem biztosítaná a lehetőséget.

Ha elfogadják a törvényjavaslatot, akkor Magyarországon alkotmánysértő törvényeket is be kell majd tartani. Vizsgálhatja, alkotmányellenesnek mondhatja, de nem helyezheti hatályon kívül az Alkotmánybíróság az adótörvényeket – egyszerűsítve ez a lényege az alkotmánymódosítás legújabb verziójának. Felértékelődhetnek ezzel a külföldi nemzetközi bíróságok. Ha adótörvények buknak külföldön, akkor az költségvetési kockázatot is jelent.

Előfordulhat, hogy lesznek törvények, amelyekről kimondja az Alkotmánybíróság, hogy alkotmányellenes, de továbbra is azok szerint kell élni.

A legújabb alkotmánymódosítási változat ugyanis továbbra is lehetőséget ad az Alkotmánybíróságnak arra, hogy vizsgálja a költségvetésről vagy az adókról szóló törvények alkotmányosságát. A bíróságtól viszont elvonja azt a jogát, hogy ezeket a törvényeket megsemmisítse. Vagyis szankció nincs, de vélemény lehet.

Eredetileg a véleményezési jogot is elvették volna

Az első, még október végén benyújtott alkotmánymódosító javaslat még úgy szólt: “nincs helye felülvizsgálatnak…” a népszavazással sem módosítható kérdésekben. Az új változat viszont így hangzik: „Az Alkotmánybíróság alkotmányellenesség megállapítása esetén megsemmisíti a törvényeket és más jogszabályokat. A költségvetésről, a költségvetés végrehajtásáról, a központi adónemekről, illetékekről és járulékokról, a vámokról, valamint a helyi adók központi feltételeiről szóló törvényeket az Alkotmánybíróság akkor semmisíti meg, ha azok tartalma az élethez és emberi méltósághoz való jogot, a személyes adatok védelméhez való jogot, a gondolat, lelkiismeret és vallás szabadságát, vagy a magyar állampolgársághoz kapcsolódó 69. § szerinti jogokat sérti.”

A két változat között alapvető különbség van. Az első verzió szerint az Ab-nak hivatalból el is kellett volna utasítania a népszavazási tiltólistás ügyekben érkező indítványokat. Az újabb tervezet viszont az Ab-eljárás megindításának, az alkotmányossági felülvizsgálat lehetőségét minden ügyben meghagyja. A korlátozás arra vonatkozik, hogy egyes esetekben az Ab – függetlenül azok esetleg alkotmánysértő voltától – nem semmisíthet meg jogszabályokat. Adó-, járulék- és más közteher-törvényekről is kimondhatná ugyan, hogy azok alkotmányellenesek, de nem helyezhetné hatályon kívül azokat.

Még pontosabban: hatályon kívül csak azon adó-, költségvetési stb. törvényeket helyezhetné a testület, amelyek az élethez, emberi méltósághoz, személyes adatok védelméhez, és a többi felsorolt dolgokhoz való jogot sértik. Ez azonban egyáltalán nem is jellemző kifogás a pénzügyi jogszabályokkal kapcsolatban. Több korábban az alaptörvénybe ütközőnek mondott és ezért megsemmisített adótörvénnyel az volt a baj, hogy vagy visszamenőleges hatályúak voltak, vagy olyan jövedelmet, vagyont adóztattak volna, amelyet nem szerzett meg az adóalany, vagy a tulajdonhoz való jogot sértették. Ezekre a módosítás elfogadása esetén nem hivatkozhatna többet az Alkotmánybíróság.

Az alkotmánybíráskodás lényege veszhet el

„Az alkotmánybíráskodás lényege, hogy kiirtódjanak a jogrendszerből az alkotmányellenes szabályok. Ha az Alkotmánybíróság csak véleményközlő testület, akkor az alapelve lényegével ellentétes” – mondta az Indexnek Szabó Máté Dániel, az Eötvös Károly Intézet munkatársa. Sólyom László volt köztársasági elnök szerdán ennél is élesebben fogalmazott a tervezett alkotmánymódosításról: „Ezen az úton megszűnik az alkotmánybíráskodás”.

A Fidesz alkotmánymódosítással el akarja venni az Alkotmánybíróságtól a jogkört azokon a területeken, ahol népszavazásnak sincs helye.

 Orbán Viktor ismét nagyot akart és ezt minden áron keresztül akarja/fogja vinni. Előzőleg az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek minősítette a kétmillió forintnál nagyobb végkielégítésekre az állami szektorban kirótt 98 százalékos adót. Ez a kiváltó ok? De véleményünk szerint ez is egy ürügy arra, hogy az önös érdekeket keresztülvigyék, mindazon által az Ab jogköre szűkül, a polgárok „alkotmányossága” csorbul. Az említett tartalmú alkotmánymódosítás esetén az Alkotmánybíróság már nem gátolhatná a végkielégítési törvény érvényesítését. Egyetértünk az adóztatással, bár a visszamenőleges adóztatás csupán addig nyúlik vissza, míg a korábbi Orbán Kormány szelet nem kapott.

Az ugyan teljesen világos, hogy nem a végkielégítések visszaszerzése miatt akarja a kormány az Alkotmánybíróság jogkörét szűkíteni, azonban azt sem gondoljuk, hogy a kormánypárt féktelen hatalmi mámorában passzióból cselekszik. Csak nagyon akarják, hogy amit elterveztek, az meg is valósuljon. Axiómának tekintik, hogy az szja és a társasági adó csökkentésével lehet csak felpörgetni a magyar gazdaságot, és ehhez pénz kell. Pénzt most csak vitathatóan legális úton sikerült szerezniük. Korábbi cikkünkben olvashat a magánnyugdíjak „visszaszerzéséről”.  Az igazságosság és a fejlődés győzelmének nevében így kiiktatják azt az egyetlen szereplőt, aki eldöntheti, hogy a nemes célok érdekében beszedett pénz rablásnak minősül-e.

Lehet, hogy mostantól minden költségvetési döntés olyan törvénytisztelő lesz, hogy amúgy sem volna vele dolga az Alkotmánybíróságnak. Lehet, hogy az Alkotmánybíróság rossz határozatokat hozna, és éppen ez vezetne tragédiákhoz. Nem ez most a lényeg, hanem a „cél szentesíti az eszközt” elv érvényesítése.

A kisebb távközlési cégeket felmentik az adófizetés alól, a különadó csökkenti a társasági adó alapját, az idei adó alapja mégsem a tavalyi forgalom lesz – írja az Index.

A parlamenti zárószavazás előtt nem sokkal a kormány érdemben belenyúlt a már idén bevezetni tervezett extraadók szabályaiba. Gyakorlatilag a kormány nevében eljárva a parlament pénzügyi és számvevőszéki bizottsága öt pontból álló módosító javaslatot adott be.

Az eredeti, péntek késő este benyújtott törvényjavaslat hallgatott arról, hogy a bolti kereskedelmi szektorra, távközlési cégekre, energetikai ágazatra kivetendő különadókat a cégek költségként elszámolhatják-e a társasági adóban. A parlamenti bizottság most benyújtott javaslata ezt a hiányosságot pótolja, és arról rendelkezik, hogy az adózás előtti eredmény terhére el lehet számolni az extraadót, tehát a társaságiadó-alapot ezzel korrigálni lehet.

A másik pont a kisebb távközlési cégeket mentesíti az adóteher alól. Eredetileg úgy volt, hogy mindenkinek fizetnie kellett volna valamennyi adót, most azonban a 100 millió forintos nettó árbevétel alatti távközlési cégeknek egy fillérjük sem bánja a különadót, a 100 millió és az 500 millió forint közötti adóalap után 2,5 százalékot kell majd leróni, az afeletti nettó árbevétel után pedig 4,5 százalékot. (A kis cégeket mentesítő passzusért cserébe a magasabb forgalom utáni adók emelkednek, 2-ről 2,5-re, illetve 4-ről 4,5 százalékra.)

A bolti kiskereskedelmi szektorra kirovandó adó adóalanyai közül kiveszik a gépjármű-nagykereskedőket, viszont adóval fogják sújtani a piaci kiskereskedőket, és a nem bolti piaci kiskereskedő tevékenységet folytatókat (csomagküldőket, internetes kereskedelemmel foglalkozókat).

A három különadóra egyformán vonatkozik majd az a passzus, hogy az idei adót mégsem a tavalyi forgalom után kell megfizetni, hanem a 2010-es után. Ha csak ennyit mondana a szabály, akkor az idei adót csak valamikor jövőre tudnák utalni az államkasszába a cégek, hiszen ahhoz ismerni kell majd a 2010-es nettó árbevételt. Viszont a büdzsének már idén is nagy szüksége van minden fillérre. Ezért azt a megoldást találta ki a kormány, hogy adóelőleget december 20-ig kell fizetni, de azt a tavalyi nettó árbevételből kell kiszámítani, és amikor majd jövőre pontosan kiszámolják az idei árbevétel ismeretében a 2010-es adókötelezettséget, akkor a tavalyi árbevétel alapján kikalkulált adóelőleget figyelembe lehet venni.

Muszáj pontosan becsülni, ugyanis aki a 2010-es adójának 90 százalékánál kisebb pénzt fog utalni a 2009-es árbevételéből kiindulva, azt 20 százalékos mulasztási bírsággal sújthatják.