A kormány beterjesztette az Országgyűlésnek a Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot.

A javaslat azokat a törvénymódosítási javaslatokat tartalmazza, amelyek összefüggnek a 2011. évi költségvetési törvénnyel, illetve az abban foglalt előirányzatok megalapozásával, vagy összefüggnek az államháztartás működésével.

Ennek megfelelően a legterjedelmesebb része az államháztartási törvény egyes pontjainak megváltoztatását tartalmazza, hozzáigazítva az előírásokat a költségvetésben hozott változásokhoz, illetve változtatva bizonyos eljárási rendeken, például az európai uniós pénzekkel kapcsolatos eljárási szabályokon.

Ugyancsak érvényesíti a javaslat azokat a módosításokat a törvényben, amely a korábban meghozott intézkedésekből, például az állami vagyonkezelés rendszerében hozott változásokból fakadnak.

A javaslatcsomag másik meghatározó eleme az önkormányzati törvényt módosítja, több ponton is illeszkedve az ezen a területen meghozott változtatásokhoz: egyebek között a kerületek és a főváros forrásmegosztásának, vagy a körjegyzőségek működésének területén.

A javaslat a több módosításra javasolt jogszabály között szerepelteti a közoktatási és a felsőoktatási törvényt is.

Ugyancsak módosítaná a javaslat az illetéktörvényt, biztosítva, hogy a humánszolgáltatásokat ellátó egyházi és nem állami fenntartók esetében az eddigi, csak bizonyos feltétel megléte esetén érvényes illetékmentesség mindig járjon a szervezeteknek.

Ugyancsak változást jelentene az illetékeknél, hogy az építési (továbbépítési) engedélyezési eljárásban bevezetnének egy 5000 forintos alapilletéket, ezzel minden építmény építési engedélyezésének illetéke ezzel az összeggel emelkedne.

A javaslatban megjelenik több módosítás is, amely a társadalombiztosítási rendszert érinti, egyebek között biztosítja, hogy a Nyugdíjbiztosítási Alap részére 2011-ben az államháztartás helyzetét kiegyensúlyozó alap teljesítse a szolgálati nyugellátás, valamint a szolgálati rokkantsági nyugdíj járulékfizetéssel nem fedezett többletköltségeinek, továbbá egy meghatározott kör, példál a GYES-en, GYET-en lévők vonatkozásában a nyugdíjbiztosítási járulék fizetését.

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló jogszabályban a javaslat rendezné a prémiumévek programmal összefüggésben azok helyzetét (1951-es vagy későbbi születésű férfiak és az 1954-es vagy későbbi születésű nők), akik abban a tudatban léptek be a programba az előrehozott öregségi nyugdíj előtti 5 évben, hogy az előrehozott öregségi nyugdíjuk összege megegyezik a teljes összegű öregségi nyugdíjjal, amire a hatályos jogszabály nem biztosítaná a lehetőséget.

A Fidesz alkotmánymódosítással el akarja venni az Alkotmánybíróságtól a jogkört azokon a területeken, ahol népszavazásnak sincs helye.

 Orbán Viktor ismét nagyot akart és ezt minden áron keresztül akarja/fogja vinni. Előzőleg az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek minősítette a kétmillió forintnál nagyobb végkielégítésekre az állami szektorban kirótt 98 százalékos adót. Ez a kiváltó ok? De véleményünk szerint ez is egy ürügy arra, hogy az önös érdekeket keresztülvigyék, mindazon által az Ab jogköre szűkül, a polgárok „alkotmányossága” csorbul. Az említett tartalmú alkotmánymódosítás esetén az Alkotmánybíróság már nem gátolhatná a végkielégítési törvény érvényesítését. Egyetértünk az adóztatással, bár a visszamenőleges adóztatás csupán addig nyúlik vissza, míg a korábbi Orbán Kormány szelet nem kapott.

Az ugyan teljesen világos, hogy nem a végkielégítések visszaszerzése miatt akarja a kormány az Alkotmánybíróság jogkörét szűkíteni, azonban azt sem gondoljuk, hogy a kormánypárt féktelen hatalmi mámorában passzióból cselekszik. Csak nagyon akarják, hogy amit elterveztek, az meg is valósuljon. Axiómának tekintik, hogy az szja és a társasági adó csökkentésével lehet csak felpörgetni a magyar gazdaságot, és ehhez pénz kell. Pénzt most csak vitathatóan legális úton sikerült szerezniük. Korábbi cikkünkben olvashat a magánnyugdíjak „visszaszerzéséről”.  Az igazságosság és a fejlődés győzelmének nevében így kiiktatják azt az egyetlen szereplőt, aki eldöntheti, hogy a nemes célok érdekében beszedett pénz rablásnak minősül-e.

Lehet, hogy mostantól minden költségvetési döntés olyan törvénytisztelő lesz, hogy amúgy sem volna vele dolga az Alkotmánybíróságnak. Lehet, hogy az Alkotmánybíróság rossz határozatokat hozna, és éppen ez vezetne tragédiákhoz. Nem ez most a lényeg, hanem a „cél szentesíti az eszközt” elv érvényesítése.

Benyújtotta a Fidesz az újabb válságadókról szóló törvényt; a Rogán Antal és Lázár János jegyezte önálló képviselői indítvány péntek éjjel került fel az Országgyűlés honlapjára.

A törvényjavaslat szerint a bolti kiskereskedelmi tevékenységet végző cégeknek az adóalap 500 millió forintot meghaladó része után kell fizetniük. Az adóalap 500 millió forintot meghaladó, de 30 milliárd forintot meg nem haladó része után 0,1 százalék, az adóalap 30 milliárd forintot meghaladó, de 100 milliárd forintot meg nem haladó része után 0,4 százalék, az adóalap 100 milliárd forintot meghaladó része után 2,5 százalék az adó mértéke.

A távközlési tevékenységet végző társaságoknak az adóalap 500 millió forintot meg nem haladó része után 2 százalék, az adóalap 500 millió forintot meghaladó, de 5 milliárd forintot meg nem haladó része után 4 százalék, az adóalap 5 milliárd forintot meghaladó része után 6,5 százalék adót kell fizetniük. Az energiaellátó cégek esetén az adóalap 1,05 százaléka az adó mértéke.

A törvényjavaslat szerint adóalany az, aki 2010. október 1-jén vagy azt követően bolti kiskereskedelmi tevékenységet, távközlési tevékenységet, illetve energiaellátó vállalkozási tevékenységet végez. A 2010. évi adóalap a 2009. évi nettó árbevétel, a naptári évtől eltérő üzleti évet választó adóalany esetében a 2010. évi adó alapja a 2010. december 20-ig beszámolóval lezárt utolsó üzleti évben elért nettó árbevétel. Az adóalanyoknak a 2010. évi adót 2010. december 20-ig kell megállapítaniuk, bevallaniuk és megfizetniük.

A törvény a kihirdetését követő 45. napon lép hatályba és 2013 január 1-jén hatályát veszti azzal, hogy az adóalanyoknak a 2012. adóévre vonatkozó adómegállapítási, adóbevallási, adó- és adóelőlegfizetési kötelezettségeiket a 2012. december 31-én hatályos szabályok alapján kell teljesíteniük.

Orbán Viktor kormányfő szerdán jelentette be, hogy további válságadókat kíván bevezetni a kormány, amelyet a távközlési, illetve telekommunikációs, az energetikai szektor és a kereskedelmi áruházláncok fizetnek be a költségvetésbe. A kormányfő bejelentette: három éven keresztül fizetik be a válságadót a megnevezett szektorok, már 2010-ben is. A távközlési, illetve telekommunikációs szektor 2010-2012 között évi 61 milliárd forintot, az energetikai szektor évente 70 milliárdot, a kereskedelmi áruházláncok 30 milliárdot fizetnek be. A költségvetés helyzetét ebben az évben a most bejelentett válságadók 161 milliárd forinttal javítják, amely hozzáadódik a pénzügyi szektor által befizetendő 200 milliárd forinthoz.

 Emellett:

A válságadót nem a családokra, nem az emberekre terhelik, és nem lehet azokat áthárítani – mondta Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter sajtótájékoztatón. A válságadóval beállítható az idei 3,8 százalékos költségvetési hiány – tette hozzá. A miniszter szerint Magyarország számára a legfontosabb az, hogy a növekedés, a munkahely és a szabadságjogok, valamint az ország pénzügyei egyensúlyban legyenek. Ezeket a kérdéseket együtt kell kezelni. Matolcsy kifejtette: azért van szükség második akciótervre, mert az első sikeres volt és folytatást igényel, hiszen a költségvetés egyensúlyát a 3,8 százalékos szinten kell tartani.

“Közel 500 milliárd forintos lyukat örököltünk elődeinktől a költségvetésben. Ennek nagyjából a felét tömtük be az első akciótervvel. Most a válságadókkal, amelyekkel felelősséget kérünk további három szektortól, beállítjuk Magyarország 3,8 százalékos hiányát. Ezzel vagyunk képesek elindulni a pénzügyi függetlenség felé, leszünk képesek kitörni az adósságcsapdából és növekedési energiát adni a gazdaságnak, amelynek a vége sok-sok új munkahely” – mondta a miniszter.

 Matolcsy György szerint egyetlen magánnyugdíj-pénztári tagot sem ér kár amiatt, hogy az állam 14 hónapra felfüggeszti átutalásait a magánnyugdíj-pénztárak számára. Mint mondta, a havi 30 milliárd forint átutalás az állami nyugdíjkasszába megy. Azt egyelőre még tanulmányozzák, hogy ezt milyen módon ismerjék el a tagok számára. Hangsúlyozta, hogy a magánnyugdíj-pénztári átutalások felfüggesztése havonta 30 milliárd forint teher alól mentesíti az államot, amit a kormány az idén 3,8 százalékos költségvetési hiánycél tartására, míg jövőre a nagy gazdaságpolitikai áttöréseket segítő reformok végrehajtására használ fel.

 A miniszter kifejtette, hogy a 12 éve működik a magánnyugdíj rendszer, de a kormány nem elégedett vele, és el kell gondolkodni a jövőjén. Hozzátette: megvizsgálják annak a lehetőségét, hogy újból vissza lehessen menni, illetve belépni az állami nyugdíjrendszerbe. Matolcsy aláhúzta: mindenkinek joga van szabadon dönteni arról, hogy az állami, vagy a magánnyugdíj-pénztári tagságot választja, ugyanakkor szerinte a állampolgárok befizetett pénze az előbbi rendszerben nagyobb biztonságban van.

Az Országgyűlés megszavazta a jövedéki törvény módosítását, amely kihirdetését követő 45. naptól, azaz szeptember közepétől hatályos, és lehetővé teszi a kistermelők számára, hogy saját gyümölcsből legálisan pálinkát állítsanak elő

A jogszabály változásával az emberek szabadon dönthetnek saját gyümölcseik felhasználásáról legyen szó lekvárról vagy pálinkáról. Így a kistermelők a saját gyümölcséből – a vásárolt gyümölcs is saját gyümölcs – vagy a kipréselt szőlő törkölyéből legálisan pálinkát főzhet.

A saját fogyasztásra szánt pálinkafőzésnél, amennyiben a termelő nem adja el a gyümölcspárlatot: 50 literig nem kell jövedéki adót fizetni; a főzést nem kell sehol előre bejelenteni; továbbá a pálinka előállításához használt készüléket 100 liter alatt nem kell engedélyeztetni.

A saját gazdaság helyén folytatott vendéglátás vagy falusi szálláshely-szolgáltatásnál zárjeggyel ellátott, legfeljebb kétliteres palackokból kínálható az italt.

Ha pedig valaki mégis el akarja adni az otthon vagy bérfőzésben készült pálinkát, erre is van lehetőség. Az eladásra szánt pálinkánál vagy ötven liter feletti mennyiség főzésénél továbbra is a régi szabályozás érvényes, tehát ugyanannyi jövedéki adót kell fizetni, mint eddig a kereskedelmi főzdéknek.

A törvénymódosítás elsősorban arra szolgál – emlékeztetnek a minisztériumban -, hogy megkönnyítse a szomszédok, vendégek kínálására szánt gyümölcspálinka főzését. Lehetővé tegye a frissen fel nem használt gyümölcs, a kipréselt szőlő törkölyének házi hasznosítását. A pálinkafőzés segít a takarékos és gazdaságos paraszti gazdálkodás fenntartásában, nem veszik kárba ugyanis a lehullott gyümölcs, tiszta marad a porta.

Emellett a pálinkafogyasztás a magyar kultúra része, vidéken ma is az emberi élet fordulóihoz (születés, keresztelő, lakodalom, temetés) vagy az esztendő jeles ünnepeihez kötődik.

Továbbá a vidékfejlesztési tárcánál azt is aláhúzzák: meg kell szüntetni azt a gyakorlatot, hogy a hatóság a kisembereket zaklatja a pálinkafőzés miatt, a milliós, milliárdos kárt okozó bor- és szeszpancsolók tevékenysége fölött ugyanakkor szemet huny.

Béndek József, a Vám- és Pénzügyőrség (VP) országos parancsnoka nemrégiben egy sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy fel kell készülni a pálinkafőzéssel kapcsolatos jogszabályváltozásra is; a minőséget és az előállított mennyiséget is szeretnék kontroll alatt tartani, nem volna jó ugyanis, ha e hungarikum megítélése romlana.

Magyarországon a kereskedelmi célból előállított pálinka mennyisége évente mintegy 1,5-2,0 millió liter. Ez kevesebb, mint a bérfőzés keretében előállított évi 5 millió liter pálinka.

A korábbi adatok szerint a kereskedelmi főzésű pálinkák fogyasztása évente mintegy 10 százalékkal nő, ezzel párhuzamosan, a bérfőzés volumene évente 10 százalékkal csökken.

Az egy főre eső magyar szeszesital-fogyasztás tiszta szeszre vetítve, évente 3,0-3,5 liter körül mozog. A kereskedelmi forgalomba kerülő pálinkákból az egy főre jutó éves fogyasztás 1,5 deciliter.

Egyhangúlag fogadta el az Országgyűlés az adományozás áfa-mentességét megteremtö javaslatot. A törvény kihirdetetését követően az adományozási kedv növekedését várják a politikusok.
A törvényjavaslatot az előterjesztők azzal indokolták, hogy az egyházak, a karitatív és egyéb civil szervezetek szociális tevékenységének egyik alappillérét jelentik a jó szándékú, jellegüktől függően valamilyen természetbeni segítséget nyújtani tudó vállalkozásoktól származó adományok.

Korábban a közcélú adomány nem tartozott az áfa-törvény szerinti termékértékesítés körébe, így nem keletkeztetett áfa-fizetési kötelezettséget sem. Az új áfa-törvény azonban megváltoztatta ezt a szabályozást és a közcélú adományokat is áfa-körbe sorolta – olvasható az indoklásban, amely szerint ennek nyomán jelentősen visszaesett az adományozások száma és anyagi értéke.