Megszűnik 2012 után a válságadó – szögezte le Szijjártó Péter szerdán . A kormány az érintett ágazatok szereplőivel tárgyalásokat folytat majd “egy új szabályozásról”. A miniszterelnök szóvivőjének szavaiból az olvasható ki, hogy ez az új szabályozás rendelkezik majd a 2012 utáni különadók összegéről is.  forrás: Portfolió

“A válságadók, amelyek azoknak az ágazatoknak a közteherviselésbe való bevonására szolgálnak, amelyek az elmúlt időszakban nem kaptak lehetőséget arra, hogy arányos módon vegyenek részt a közteherviselésben, három évre, 2010-re, 2011-re és 2012-re szólnak, ezután megszűnnek” – fogalmazott a miniszterelnök szóvivője.

Hozzátette egyúttal, hogy a kormány tárgyalásokat fog folytatni ezen ágazatok szereplőivel egy új szabályozásról.

“Egy új szabályozást szeretnénk majd létrehozni és a jelenlegi becsléseink szerint ez az új szabályozás a jelenlegi válságadókból befolyó bevételnek körülbelül a felét fogja jelenteni bevételként a költségvetés számára” – mondta.

A részleteket firtató kérdésre annyit közölt, hogy az új szabályozás az érintett ágazatok arányos közteherviselésben való részvételét lesz hivatott szolgálni; hogy ez milyen formában történik meg, arról még tárgyalni kell.

Miről is van szó?

Ahogyan arról szerda reggel a Portfolio.hu virtuális hasábjain beszámoltunk, a 2011-re benyújtott költségvetés fejezeti indoklásában szereplő gazdaság- és költségvetés-politikai kitekintés mérlegéből az derül ki, hogy mégsem tűnnek el a különadók Magyarországon 2012 után.

Kopits György, a Költségvetési Tanács elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a 2011-es költségvetés apró betűs részében az áll, hogy a brutális különadókat 2014-ben is kivetnék annak ellenére, hogy korábban azt ígérték, legfeljebb 2-3 évig maradnak a rendszerben.

A kisebb távközlési cégeket felmentik az adófizetés alól, a különadó csökkenti a társasági adó alapját, az idei adó alapja mégsem a tavalyi forgalom lesz – írja az Index.

A parlamenti zárószavazás előtt nem sokkal a kormány érdemben belenyúlt a már idén bevezetni tervezett extraadók szabályaiba. Gyakorlatilag a kormány nevében eljárva a parlament pénzügyi és számvevőszéki bizottsága öt pontból álló módosító javaslatot adott be.

Az eredeti, péntek késő este benyújtott törvényjavaslat hallgatott arról, hogy a bolti kereskedelmi szektorra, távközlési cégekre, energetikai ágazatra kivetendő különadókat a cégek költségként elszámolhatják-e a társasági adóban. A parlamenti bizottság most benyújtott javaslata ezt a hiányosságot pótolja, és arról rendelkezik, hogy az adózás előtti eredmény terhére el lehet számolni az extraadót, tehát a társaságiadó-alapot ezzel korrigálni lehet.

A másik pont a kisebb távközlési cégeket mentesíti az adóteher alól. Eredetileg úgy volt, hogy mindenkinek fizetnie kellett volna valamennyi adót, most azonban a 100 millió forintos nettó árbevétel alatti távközlési cégeknek egy fillérjük sem bánja a különadót, a 100 millió és az 500 millió forint közötti adóalap után 2,5 százalékot kell majd leróni, az afeletti nettó árbevétel után pedig 4,5 százalékot. (A kis cégeket mentesítő passzusért cserébe a magasabb forgalom utáni adók emelkednek, 2-ről 2,5-re, illetve 4-ről 4,5 százalékra.)

A bolti kiskereskedelmi szektorra kirovandó adó adóalanyai közül kiveszik a gépjármű-nagykereskedőket, viszont adóval fogják sújtani a piaci kiskereskedőket, és a nem bolti piaci kiskereskedő tevékenységet folytatókat (csomagküldőket, internetes kereskedelemmel foglalkozókat).

A három különadóra egyformán vonatkozik majd az a passzus, hogy az idei adót mégsem a tavalyi forgalom után kell megfizetni, hanem a 2010-es után. Ha csak ennyit mondana a szabály, akkor az idei adót csak valamikor jövőre tudnák utalni az államkasszába a cégek, hiszen ahhoz ismerni kell majd a 2010-es nettó árbevételt. Viszont a büdzsének már idén is nagy szüksége van minden fillérre. Ezért azt a megoldást találta ki a kormány, hogy adóelőleget december 20-ig kell fizetni, de azt a tavalyi nettó árbevételből kell kiszámítani, és amikor majd jövőre pontosan kiszámolják az idei árbevétel ismeretében a 2010-es adókötelezettséget, akkor a tavalyi árbevétel alapján kikalkulált adóelőleget figyelembe lehet venni.

Muszáj pontosan becsülni, ugyanis aki a 2010-es adójának 90 százalékánál kisebb pénzt fog utalni a 2009-es árbevételéből kiindulva, azt 20 százalékos mulasztási bírsággal sújthatják.

Benyújtotta a Fidesz az újabb válságadókról szóló törvényt; a Rogán Antal és Lázár János jegyezte önálló képviselői indítvány péntek éjjel került fel az Országgyűlés honlapjára.

A törvényjavaslat szerint a bolti kiskereskedelmi tevékenységet végző cégeknek az adóalap 500 millió forintot meghaladó része után kell fizetniük. Az adóalap 500 millió forintot meghaladó, de 30 milliárd forintot meg nem haladó része után 0,1 százalék, az adóalap 30 milliárd forintot meghaladó, de 100 milliárd forintot meg nem haladó része után 0,4 százalék, az adóalap 100 milliárd forintot meghaladó része után 2,5 százalék az adó mértéke.

A távközlési tevékenységet végző társaságoknak az adóalap 500 millió forintot meg nem haladó része után 2 százalék, az adóalap 500 millió forintot meghaladó, de 5 milliárd forintot meg nem haladó része után 4 százalék, az adóalap 5 milliárd forintot meghaladó része után 6,5 százalék adót kell fizetniük. Az energiaellátó cégek esetén az adóalap 1,05 százaléka az adó mértéke.

A törvényjavaslat szerint adóalany az, aki 2010. október 1-jén vagy azt követően bolti kiskereskedelmi tevékenységet, távközlési tevékenységet, illetve energiaellátó vállalkozási tevékenységet végez. A 2010. évi adóalap a 2009. évi nettó árbevétel, a naptári évtől eltérő üzleti évet választó adóalany esetében a 2010. évi adó alapja a 2010. december 20-ig beszámolóval lezárt utolsó üzleti évben elért nettó árbevétel. Az adóalanyoknak a 2010. évi adót 2010. december 20-ig kell megállapítaniuk, bevallaniuk és megfizetniük.

A törvény a kihirdetését követő 45. napon lép hatályba és 2013 január 1-jén hatályát veszti azzal, hogy az adóalanyoknak a 2012. adóévre vonatkozó adómegállapítási, adóbevallási, adó- és adóelőlegfizetési kötelezettségeiket a 2012. december 31-én hatályos szabályok alapján kell teljesíteniük.

Orbán Viktor kormányfő szerdán jelentette be, hogy további válságadókat kíván bevezetni a kormány, amelyet a távközlési, illetve telekommunikációs, az energetikai szektor és a kereskedelmi áruházláncok fizetnek be a költségvetésbe. A kormányfő bejelentette: három éven keresztül fizetik be a válságadót a megnevezett szektorok, már 2010-ben is. A távközlési, illetve telekommunikációs szektor 2010-2012 között évi 61 milliárd forintot, az energetikai szektor évente 70 milliárdot, a kereskedelmi áruházláncok 30 milliárdot fizetnek be. A költségvetés helyzetét ebben az évben a most bejelentett válságadók 161 milliárd forinttal javítják, amely hozzáadódik a pénzügyi szektor által befizetendő 200 milliárd forinthoz.

 Emellett:

A válságadót nem a családokra, nem az emberekre terhelik, és nem lehet azokat áthárítani – mondta Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter sajtótájékoztatón. A válságadóval beállítható az idei 3,8 százalékos költségvetési hiány – tette hozzá. A miniszter szerint Magyarország számára a legfontosabb az, hogy a növekedés, a munkahely és a szabadságjogok, valamint az ország pénzügyei egyensúlyban legyenek. Ezeket a kérdéseket együtt kell kezelni. Matolcsy kifejtette: azért van szükség második akciótervre, mert az első sikeres volt és folytatást igényel, hiszen a költségvetés egyensúlyát a 3,8 százalékos szinten kell tartani.

“Közel 500 milliárd forintos lyukat örököltünk elődeinktől a költségvetésben. Ennek nagyjából a felét tömtük be az első akciótervvel. Most a válságadókkal, amelyekkel felelősséget kérünk további három szektortól, beállítjuk Magyarország 3,8 százalékos hiányát. Ezzel vagyunk képesek elindulni a pénzügyi függetlenség felé, leszünk képesek kitörni az adósságcsapdából és növekedési energiát adni a gazdaságnak, amelynek a vége sok-sok új munkahely” – mondta a miniszter.

 Matolcsy György szerint egyetlen magánnyugdíj-pénztári tagot sem ér kár amiatt, hogy az állam 14 hónapra felfüggeszti átutalásait a magánnyugdíj-pénztárak számára. Mint mondta, a havi 30 milliárd forint átutalás az állami nyugdíjkasszába megy. Azt egyelőre még tanulmányozzák, hogy ezt milyen módon ismerjék el a tagok számára. Hangsúlyozta, hogy a magánnyugdíj-pénztári átutalások felfüggesztése havonta 30 milliárd forint teher alól mentesíti az államot, amit a kormány az idén 3,8 százalékos költségvetési hiánycél tartására, míg jövőre a nagy gazdaságpolitikai áttöréseket segítő reformok végrehajtására használ fel.

 A miniszter kifejtette, hogy a 12 éve működik a magánnyugdíj rendszer, de a kormány nem elégedett vele, és el kell gondolkodni a jövőjén. Hozzátette: megvizsgálják annak a lehetőségét, hogy újból vissza lehessen menni, illetve belépni az állami nyugdíjrendszerbe. Matolcsy aláhúzta: mindenkinek joga van szabadon dönteni arról, hogy az állami, vagy a magánnyugdíj-pénztári tagságot választja, ugyanakkor szerinte a állampolgárok befizetett pénze az előbbi rendszerben nagyobb biztonságban van.